A biológiailag rendkívül fontos, de nehezen tanulmányozható membránfehérjék szerkezetét kívánja újfajta kísérletes és bioinformatikai módszerekkel feltárni Tusnády Gábor biológus. A nagycsaládos kutató számára az Akadémia kiválósági programja jelenti azt a biztonságot, amely lehetővé teszi, hogy folytassa kutatói pályáját a szerinte Magyarországon is nagy lehetőségekkel kecsegtető bioinformatika terén.

Egy személyi számítógép, néhány jó ötlet és több tudományterületen való jártasság – a Lendület program keretében tudományos munkáját az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében folytató Tusnády Gábor szerint néha ennyi is elegendő a bioinformatikai kutatásokhoz. "A szükséges adatok nagy része ingyenesen hozzáférhető az interneten, azaz extrém anyagi befektetés nélkül is komoly eredményeket lehet elérni" – magyarázta a kutató, aki az elkövetkező években a sejtek közötti anyag- és információáramlásban is fontos szerepet betöltő transzmembránfehérjéket szeretné jobban megismerni. Ennek érdekében a kutatás új dimenzióit kívánja meghonosítani az intézményben: a vizsgált fehérjék térszerkezetét a kétdimenziós, úgynevezett topológiabecslés helyett három dimenzióban szeretné modellezni. Ez azt jelenti, hogy a kísérletes munkát a topológiabecsléssel kombinálja, mégpedig úgy, hogy a topológiabecslést a kísérletek tervezéséhez használja, a kísérleti eredményeket pedig a topológiabecslés további pontosítására. Így elképzelései szerint olyan, bioinformatikával támogatott kísérleti technikát dolgoz ki, amelynek segítségével gyorsan és hatékonyan juthatnak a kutatók megbízható topológiai adatokhoz.

Bár a bioinformatikai vizsgálatok alapvetően nem eszközigényesek, a Lendület program támogatásával mégis megvalósulhat néhány igen jelentős beruházás. Tusnády Gábor a membránfehérjék szerkezeti modellezését új, nagy teljesítményű számítógép segítségével szeretné megvalósítani, amelyet más csoportok is tudnak használni magas számításigényű kutatásaikhoz. A biológus szerint több előnye is van annak, hogy eddigi munkahelyén, az MTA TTK Enzimológiai Intézetében kezdi meg "lendületes" programját: "Itt mindenkit és mindent ismerek, sok kollégámmal nagyon jó munkakapcsolatban vagyok, így a munkatársakkal, a hellyel és a különböző lehetőségekkel már nem kell ismerkednem. Az intézet ezen túlmenően jelentős anyagi támogatást is ad, nemcsak nekem, hanem minden új »lendületes« kutatónak." A kiválósági program résztvevői közül Szakács Gergely csoportjával tervezi az együttműködést: „Gergőnek nagyon nagy tapasztalata van az ABC-transzporterek molekuláris biológiai vizsgálatában, ami nagyban segíthet bennünket, hogy az új kísérleti technikát ezen a fehérjecsoporton állítsuk be."

Új csapatának egyelőre még csak egy tagja van. Az eredetileg vegyész, jelenleg fizikusi doktori iskolát végző Kozma Dánielen kívül azonban hamarosan egy programozóval és két-három biológus, vegyész, illetve fizikus hallgatóval egészülhet ki a csoport. Tusnády Gábor olyan fiatalokra számít, akiket érdekel a bioinformatika, amelyet – mint megjegyezte – sajnos még nem oktatnak külön szakként az egyetemen. A kutató szerint a tudományterületét magas szinten művelő, több diszciplínában is jártas, kiváló ötletekkel rendelkező vezető a fiatalokat motiválni képes, hosszabb távon eredményes tudományos iskola legfontosabb feltétele, amihez a Lendület által nyújtott anyagi biztonságot is szükségesnek nevezte. A kiszámítható pénzügyi környezet más okból is fontos a számára: "Mint öt gyermeket nevelő édesapának, a Lendület lehetővé teszi, hogy a kutatói pályán maradjak. Enélkül – ahogy sok más nagycsaládos volt kutató – én is kénytelen lettem volna váltani."

Tusnády Gábor kutatási területéről szólva hangsúlyozta, hogy a jelenleg használt gyógyszerek mintegy fele valamilyen transzmembránfehérjén fejti ki a hatását, vagy ilyen fehérjével áll kölcsönhatásban. E fehérjék a legkülönbözőbb biológiai feladatok – anyagcsere, energiatermelés, információtovábbítás – ellátásában vesznek részt, jobb megismerésük sokfajta betegség gyógyításában nyújthat segítséget. Ezért szerkezetük feltárása óriási jelentőségű lenne a gyógyszeripar számára.

Kutatásai, amelyeknek szerinte Magyarországon azért is lehet jövőjük, mert a különböző molekuláris biológiai kutatásoktól eltérően nincsen hozzájuk szükség drága műszerekre, ebben jelenthetnek előrelépést: „A bioinformatikában versenyképesek tudunk lenni, amit más területeken a beruházási költségek igencsak megnehezítenek."

További információk a kutatóról ide kattintva olvashatók.