Négy jeles magyar személyiség - Örkény István és Ottlik Géza írók, Solti György karmester és Szentágothai János anatómus - születésének centenáriumát köszönti újdonságával a Magyar Posta.
A bélyegkisív, valamint a hozzá tartozó boríték és bélyegző Dudás László grafikusművész alkotása - közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel. A bélyegeken a kiemelkedő személyiségek láthatók.
Örkény István (1912-1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. A háborúban szovjet hadifogságba esett, hazatérve dramaturgként és íróként tevékenykedett. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot, ebben az évben mutatták be a Tóték című drámáját is, amelyet több nyelvre lefordítottak.
Ottlik Géza (1912-1990) író, műfordító 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. A Rákosi-rendszer éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye. Munkásságát József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal, Szép Ernő-díjjal és Örley István-díjjal ismerték el.
Solti György (1912-1997) karmester, zongoraművész a II. világháború után a Bajor Állami Opera, majd a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, később a londoni Royal Opera House-ban látta el a tisztséget. Igazgatta a Chicagói Szimfonikus Zenekart, az Orchestre de Parist, a Berlini, majd a Londoni Szimfonikusokat. Harmincegy Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorrá, az angol királynő lovaggá ütötte.
Szentágothai János (1912-1994) Kossuth-díjas magyar anatómus. Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, 1961-ben az ő tanszékén kezdték az elektronmikroszkópos agykutatást. 1948-ban az MTA levelező, 1967-ben rendes tagjává választották. Leghíresebb tudományos munkája Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet 13 nyelvre fordítottak le.
Örkény István (1912-1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. A háborúban szovjet hadifogságba esett, hazatérve dramaturgként és íróként tevékenykedett. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot, ebben az évben mutatták be a Tóték című drámáját is, amelyet több nyelvre lefordítottak.
Ottlik Géza (1912-1990) író, műfordító 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. A Rákosi-rendszer éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye. Munkásságát József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal, Szép Ernő-díjjal és Örley István-díjjal ismerték el.
Solti György (1912-1997) karmester, zongoraművész a II. világháború után a Bajor Állami Opera, majd a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, később a londoni Royal Opera House-ban látta el a tisztséget. Igazgatta a Chicagói Szimfonikus Zenekart, az Orchestre de Parist, a Berlini, majd a Londoni Szimfonikusokat. Harmincegy Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorrá, az angol királynő lovaggá ütötte.
Szentágothai János (1912-1994) Kossuth-díjas magyar anatómus. Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, 1961-ben az ő tanszékén kezdték az elektronmikroszkópos agykutatást. 1948-ban az MTA levelező, 1967-ben rendes tagjává választották. Leghíresebb tudományos munkája Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet 13 nyelvre fordítottak le.
Bélyegsorozattal ünneplik a londoni olimpiát
A Magyar Posta bélyegkibocsátással köszönti a sportvilág legnagyobb eseményét, a XXX. Nyári Olimpiai Játékokat. A két címletből álló alkalmi bélyegsorozat Berta Ágnes grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült. A hagyományok szerint megjelenő olimpiai bélyegeken ezúttal az úszás és a kajakozás sportágak egy-egy pillanatát örökítette meg az alkotó. A bélyegsorozat a magyar olimpikonok hivatalos esküjének napján, 2012. június 22-én jelenik meg, ünnepélyes bemutatására néhány nappal később, június 25-én a Magyar Sportok Házában kerül sor.
Az első olimpiai játékokat a kutatások szerint i. e. 776-ban tartották, és ezt követően általában négyévente rendezték meg. Népszerűsége folyamatosan emelkedett, és az i. e. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A modern olimpiai játékok újjászületése Pierre de Coubertin nevéhez fűződik, akinek célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége égisze alatt összehívott egy kongresszust 1894. június 16-tól 23-ig. Itt ismertette elképzeléseit; majd a résztvevők döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról, az első helyszínől, valamint megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot.
A XXX. Nyári Olimpiai Játékok nemzetközi sporteseményre 2012. július 27. és augusztus 12. között kerül sor Londonban. Ezzel London lesz az első olyan város, amely háromszor rendezhet újkori nyári olimpiát, hiszen korábban 1908-ban és 1948-ban is házigazda volt. 2005. július 6-án a NOB 117. ülésszakán, Szingapúrban választották ki a 2012-es nyári olimpiai játékok rendezésére Londont. A város pályázata a négykörös szavazáson Moszkvát, New Yorkot, Madridot és Párizst előzte meg. Az olimpiai zászlót 2008. szeptember 26-án tűzték ki a londoni városháza elé. Az olimpián összesen 26 sport 39 ága vesz részt. A várakozások szerint 204 nemzet képviselteti majd magát sportolóival az olimpián. Magyar színekben 159 versenyző vesz részt az ötkarikás játékokon.
A Magyar Posta bélyegkibocsátással köszönti a sportvilág legnagyobb eseményét, a XXX. Nyári Olimpiai Játékokat. A két címletből álló alkalmi bélyegsorozat Berta Ágnes grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült. A hagyományok szerint megjelenő olimpiai bélyegeken ezúttal az úszás és a kajakozás sportágak egy-egy pillanatát örökítette meg az alkotó. A bélyegsorozat a magyar olimpikonok hivatalos esküjének napján, 2012. június 22-én jelenik meg, ünnepélyes bemutatására néhány nappal később, június 25-én a Magyar Sportok Házában kerül sor.
Az első olimpiai játékokat a kutatások szerint i. e. 776-ban tartották, és ezt követően általában négyévente rendezték meg. Népszerűsége folyamatosan emelkedett, és az i. e. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A modern olimpiai játékok újjászületése Pierre de Coubertin nevéhez fűződik, akinek célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége égisze alatt összehívott egy kongresszust 1894. június 16-tól 23-ig. Itt ismertette elképzeléseit; majd a résztvevők döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról, az első helyszínől, valamint megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot.
A XXX. Nyári Olimpiai Játékok nemzetközi sporteseményre 2012. július 27. és augusztus 12. között kerül sor Londonban. Ezzel London lesz az első olyan város, amely háromszor rendezhet újkori nyári olimpiát, hiszen korábban 1908-ban és 1948-ban is házigazda volt. 2005. július 6-án a NOB 117. ülésszakán, Szingapúrban választották ki a 2012-es nyári olimpiai játékok rendezésére Londont. A város pályázata a négykörös szavazáson Moszkvát, New Yorkot, Madridot és Párizst előzte meg. Az olimpiai zászlót 2008. szeptember 26-án tűzték ki a londoni városháza elé. Az olimpián összesen 26 sport 39 ága vesz részt. A várakozások szerint 204 nemzet képviselteti majd magát sportolóival az olimpián. Magyar színekben 159 versenyző vesz részt az ötkarikás játékokon.
0 Megjegyzések