“Egyszer volt, hol nem volt, történt egyszer, hogy egy angyal meg egy ördög egymásba szeretett. Nem lett jó vége.” – így kezdődik Laini Taylor Füst és csont leánya című fantasy regénye, amely Gálvölgyi Judit műfordító szerint nemcsak titokzatos, de meghökkentő világlátású is.
„Titokzatosság és harciasság bőven akad a könyvben, ahogy titok és harc is. De nem hiányzik belőle a humor, a játékosság és az érzelem, de még a szex sem.” Gálvölgyi Judit műfordító a Kossuth Kiadónál május 30-án megjelenő, Laini Taylor Füst és csont leánya című könyvéről mesélt.
Miről szól valójában Laini Taylor Füst és csont leánya című regénye? A vágyakozásra egy jobb élet iránt, vagy az önmegvalósítás kesernyés-édes útvesztőiről?
Mindkettőről és még sok minden másról.
A látszat és az igazság, a szép és a rút, a rossz és a jó, a kívánság és beteljesülése, a szándék és a tettek eredménye között feszülő ellentétről. Szeretetről és gyűlöletről, hűségről és árulásról, a másság iránti, vakhiten alapuló előítéletekről, amelyek olyanokat is irányítanak, akik valójában önmagukat sem ismerik. No és természetesen az önmegismerés nehézségeiről.
A cselekmény központi helyszíne ismét egy kelet-közép európai országban és azon belül is Prágában játszódik. Azért ismét, hiszen a Kossuth Kiadó által 2011-ben megjelentetett Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című és Magyarországon is nagyon sikeres könyv – amelyet ugyancsak Te fordítottál magyarra –, történetének gyökerei Lengyelországhoz kötődnek. Mindkét könyv szerzője amerikai. Vajon az ő számukra Kelet -Közép Európa még mindig titokzatos világ?
A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című regény szerzője, ha jól tudom, a felesége családjának történetéből merítette a lengyel gyökereket. Bevallom őszintén, Laini Taylorról eddig annyit sikerült csak megtudnom, hogy férjével, egyben illusztrátorával és Clementine nevű lányával él. No meg azt, hogy lilás-rózsaszínű a haja. Különben blogot is vezet, szóba is áll olvasóival, de hogy a Füst és csont leánya meglehetősen nagy része miért éppen Prágában játszódik, arról fogalmam sincs. Prága egyébként divatos helyszín, nemcsak azért, mert szép város, hanem azért is, mert régóta számos legenda fűződik hozzá. Ezzel együtt: úgy gondolom, az amerikai fiatalok számára Kelet – Közép Európa máig is rendkívül egzotikus helyszín.
Prágáról megtudunk valamit a könyvből?
Méghozzá sok mindent. Nem tudom, Laini Taylor járt-e Prágában, vagy csupán egy kiváló útikönyv segítségével dolgozott, ám a város egyes részeinek, épületeinek, hangulatának leírása rendkívül pontos és meggyőző, komoly helyismeretről és tárgyi tudásról tanúskodik.
A fantáziaregények alapvetően a jó és rossz párviadaláról szólnak, kicsit realisztikusan, de leginkább a fantáziára építve. A Füst és csont leánya ad-e valami mást, többet ennek a harcnak a megértéséhez, megéléséhez?
Azt hiszem, ad. Ott van rögtön a látszat és az igazság közti különbség, amelynek feltárása csak a megismerés alapján lehetséges. A regény arra is figyelmeztet, hogy nem szabad elhamarkodottan, pusztán külsőségek vagy hiedelmek alapján ítélni, mert nagyot tévedhetünk. De szól arról is, hogy óvatosan kell bánni vágyainkkal, mert nem biztos, hogy akkor járunk jól, ha beteljesülnek. Megtudhatjuk a könyvből, hogy a legjobb szándék is katasztrofális eredményekhez vezethet – ahogy a szólás mondja: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve –, és bepillantást nyerhetünk abba is, hogy akkor a legkeservesebb a jó és a rossz küzdelme, ha egy személyen belül zajlik.
A történetből kiderül-e, hogy a főszereplő mitől lesz a füst és csont leánya?
Kiderül, de erről többet nem árulok el.
A könyv borítóján egy kék színű karneváli álarcot viselő, macskatekintetű fiatal lány arca látható. Az arc, a tekintet titokzatosságot, harciasságot sugall. Ez a fő jellemzője a regénynek?
Titokzatosság és harciasság bőven akad a könyvben, ahogy titok és harc is. De nem hiányzik belőle a humor, a játékosság és az érzelem, de még a szex sem.
A kék színnek van-e valamilyen külön üzenete?
A regény főszereplőjének, a 17 éves, titokzatos, harcművészetekben járatos, csípős humorú, de kamaszosan érzelmes Karou nevű lánynak kék a haja. Nem festett, hanem valódi kék. Hogy hogyan és miért, erre a könyv egyik különleges üzenete ad választ.
Szerinted kinek, kiknek íródott ez a könyv?
Tinédzserektől felfelé mindenkinek, aki szereti a kalandos, fordulatos, izgalmas mesét, a meghökkentő világlátást, a különleges karaktereket, a szenvedélyes érzelmeket.
Egy színvonalas fantáziaregényt olvasni egyszerre jelent élvezetes agytornát és kellemes elrugaszkodást a hétköznapok világától. A Füst és csont leánya megadja ezt az élményt az olvasóinak?
Az élmény sokszínű és magával ragadó. Mert Karou, miközben a tizenévesek hétköznapjait éli Prágában, néha-néha ellátogat – meglehetősen különös módon és céllal – más országokba, más városokba is, de önmaga megismerésének útján eljut másik korba és másik világba is. Az olvasó pedig kíváncsian követi, mert az út újabb és újabb váratlan fordulatokat tartogat egészen a kötet végéig, ahol a történet még nem ér véget. Mert ez csak a kezdet…
„Titokzatosság és harciasság bőven akad a könyvben, ahogy titok és harc is. De nem hiányzik belőle a humor, a játékosság és az érzelem, de még a szex sem.” Gálvölgyi Judit műfordító a Kossuth Kiadónál május 30-án megjelenő, Laini Taylor Füst és csont leánya című könyvéről mesélt.
Miről szól valójában Laini Taylor Füst és csont leánya című regénye? A vágyakozásra egy jobb élet iránt, vagy az önmegvalósítás kesernyés-édes útvesztőiről?
Mindkettőről és még sok minden másról.
A látszat és az igazság, a szép és a rút, a rossz és a jó, a kívánság és beteljesülése, a szándék és a tettek eredménye között feszülő ellentétről. Szeretetről és gyűlöletről, hűségről és árulásról, a másság iránti, vakhiten alapuló előítéletekről, amelyek olyanokat is irányítanak, akik valójában önmagukat sem ismerik. No és természetesen az önmegismerés nehézségeiről.
A cselekmény központi helyszíne ismét egy kelet-közép európai országban és azon belül is Prágában játszódik. Azért ismét, hiszen a Kossuth Kiadó által 2011-ben megjelentetett Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című és Magyarországon is nagyon sikeres könyv – amelyet ugyancsak Te fordítottál magyarra –, történetének gyökerei Lengyelországhoz kötődnek. Mindkét könyv szerzője amerikai. Vajon az ő számukra Kelet -Közép Európa még mindig titokzatos világ?
A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című regény szerzője, ha jól tudom, a felesége családjának történetéből merítette a lengyel gyökereket. Bevallom őszintén, Laini Taylorról eddig annyit sikerült csak megtudnom, hogy férjével, egyben illusztrátorával és Clementine nevű lányával él. No meg azt, hogy lilás-rózsaszínű a haja. Különben blogot is vezet, szóba is áll olvasóival, de hogy a Füst és csont leánya meglehetősen nagy része miért éppen Prágában játszódik, arról fogalmam sincs. Prága egyébként divatos helyszín, nemcsak azért, mert szép város, hanem azért is, mert régóta számos legenda fűződik hozzá. Ezzel együtt: úgy gondolom, az amerikai fiatalok számára Kelet – Közép Európa máig is rendkívül egzotikus helyszín.
Prágáról megtudunk valamit a könyvből?
Méghozzá sok mindent. Nem tudom, Laini Taylor járt-e Prágában, vagy csupán egy kiváló útikönyv segítségével dolgozott, ám a város egyes részeinek, épületeinek, hangulatának leírása rendkívül pontos és meggyőző, komoly helyismeretről és tárgyi tudásról tanúskodik.
A fantáziaregények alapvetően a jó és rossz párviadaláról szólnak, kicsit realisztikusan, de leginkább a fantáziára építve. A Füst és csont leánya ad-e valami mást, többet ennek a harcnak a megértéséhez, megéléséhez?
Azt hiszem, ad. Ott van rögtön a látszat és az igazság közti különbség, amelynek feltárása csak a megismerés alapján lehetséges. A regény arra is figyelmeztet, hogy nem szabad elhamarkodottan, pusztán külsőségek vagy hiedelmek alapján ítélni, mert nagyot tévedhetünk. De szól arról is, hogy óvatosan kell bánni vágyainkkal, mert nem biztos, hogy akkor járunk jól, ha beteljesülnek. Megtudhatjuk a könyvből, hogy a legjobb szándék is katasztrofális eredményekhez vezethet – ahogy a szólás mondja: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve –, és bepillantást nyerhetünk abba is, hogy akkor a legkeservesebb a jó és a rossz küzdelme, ha egy személyen belül zajlik.
A történetből kiderül-e, hogy a főszereplő mitől lesz a füst és csont leánya?
Kiderül, de erről többet nem árulok el.
A könyv borítóján egy kék színű karneváli álarcot viselő, macskatekintetű fiatal lány arca látható. Az arc, a tekintet titokzatosságot, harciasságot sugall. Ez a fő jellemzője a regénynek?
Titokzatosság és harciasság bőven akad a könyvben, ahogy titok és harc is. De nem hiányzik belőle a humor, a játékosság és az érzelem, de még a szex sem.
A kék színnek van-e valamilyen külön üzenete?
A regény főszereplőjének, a 17 éves, titokzatos, harcművészetekben járatos, csípős humorú, de kamaszosan érzelmes Karou nevű lánynak kék a haja. Nem festett, hanem valódi kék. Hogy hogyan és miért, erre a könyv egyik különleges üzenete ad választ.
Szerinted kinek, kiknek íródott ez a könyv?
Tinédzserektől felfelé mindenkinek, aki szereti a kalandos, fordulatos, izgalmas mesét, a meghökkentő világlátást, a különleges karaktereket, a szenvedélyes érzelmeket.
Egy színvonalas fantáziaregényt olvasni egyszerre jelent élvezetes agytornát és kellemes elrugaszkodást a hétköznapok világától. A Füst és csont leánya megadja ezt az élményt az olvasóinak?
Az élmény sokszínű és magával ragadó. Mert Karou, miközben a tizenévesek hétköznapjait éli Prágában, néha-néha ellátogat – meglehetősen különös módon és céllal – más országokba, más városokba is, de önmaga megismerésének útján eljut másik korba és másik világba is. Az olvasó pedig kíváncsian követi, mert az út újabb és újabb váratlan fordulatokat tartogat egészen a kötet végéig, ahol a történet még nem ér véget. Mert ez csak a kezdet…
László Ágnes
0 Megjegyzések