A városi hulladéklerakó a legtökéletesebb lelőhelye az elektronikai készülékek, napelemek, szélturbinák és számos más eszköz gyártásához nélkülözhetetlen ritkaföldfémeknek és nemesfémeknek. Újrahasznosításukkal a világban dollár-százmilliókat (forintban átszámolva több tíz milliárdot) lehetne megtakarítani, és a városi bányászat képviselői szerint a környezetkárosítás is csökkenne.
A ritkaföldfémek 97 százalékát Kínában bányásszák, ám az ország 2009 óta hatszorosára emelte az árakat. „Megannyi műszaki eszköz működése múlik ezeken az alapanyagokon: ilyenek a járművek katalizátorai, a plazmatévék, a LED-kijelzők, a telefonok, laptopok akkumulátorai, de a miniatürizáláshoz szükséges különleges mágnesek is. Ezek az alapanyagok egyelőre semmi mással nem helyettesíthetők - derül két geokémikus kutató, Dobosi Gábor és Török Kálmán tanulmányából.”
Eddig ezek a fémek olcsón beszerezhetőek voltak, mivel kitermelésüket rabszolgamunkásokkal végeztették környezetpusztító módon. „Pedig a műszaki eszközökben negyvenszer-ötvenszer magasabb koncentrációban találhatók meg az értékes fémek, mint a természetes körülmények között bányászott ércekben - érvelnek a városi bányászat képviselői.” Szerintük úgy lehetne elejét venni ennek a súlyos problémának, hogy a háztartásokban, raktárakban, szeméttelepeken porosodó elavult, működésképtelen vagy megunt műszaki cikkeket újrahasznosítanák. Így nagy esély lenne az európai és amerikai importfüggés csökkenésének.

Lítium – az akkumulátorban használt könnyűfém

Ha tegyük fel, lelkiismeretes környezetvédőként az összes szemétből újrahasznosítanánk a lítiumot, akkor a kinyert mennyiség 8,5-szerese lenne a világ éves felhasználásának.

Indium – nagy keménységű ötvözetek előállításához használják

„Indiumból, a nagy keménységű ötvözetek előállítására használt fémből az éves felhasználás négyszeresét rejtik a japán "városi bányák". Az Egyesült Államokban évente 130 millió mobiltelefont selejteznek le. A készülékekben összesen 3,9 tonna arany rejlik, ennek értéke 52 millió dollárra rúg - állapította meg az USA Geológiai Szolgálata.”

Arany és ezüst

Az elektronikai ipar világszerte évente 320 tonna aranyat és 7500 tonna ezüstöt használ fel, amelynek összértéke 21 milliárd dollár. Ennek a mennyiségnek, amelynek alig 15 százaléka származik az e-hulladékok (elektronikai hulladékok) újrahasznosításból, a többi 85 százalék elvész.
„Az Európai Parlament is fokozni kívánja az e-hulladék ellenőrzését, egyúttal pedig visszafogná a helyben képződött másodnyersanyagok gyakran illegális, Európából kivezető kereskedelmét. Tervek szerint a 25 centiméteresnél kisebb eszközökre is kiterjesztené a nagyobb háztartási gépek esetében már bevett gyakorlatot: vagyis új termék vásárlásakor kötelezi az eladót a régi eszköz visszavételére, és 2019-ig 85 százalékra emelné az e-hulladék begyűjtési arányát.”
A számok egyértelműek, nagyon beszédesek, márcsak az a kérdés, hogy mégis mire várunk még? Ez is remek példája annak, hogy az ember mennyire pazarló lény, minden természeti erőforrást szeret kihasználni, de visszaadni úgy látszik, legtöbbször elfelejti.