A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium továbbra sem tartja esélytelennek egy új nemzeti légitársaság létrehozását, ennek érdekében több befektetővel, befektetői csoporttal is tárgyal az együttműködési lehetőségekről - derül ki a fejlesztési miniszter írásos válaszából, amely az Országgyűlés honlapján olvasható.
Egy másik kérdésre, amely a Malév iránt korábban érdeklődő kínai vevőjelölt visszalépését firtatta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta, mivel az üzlet létrejötte érdekében támasztott feltételek elfogadása Magyarország számára nem lett volna előnyös, a tervezett együttműködés meghiúsult. Hozzáteszi: a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a közlekedés ágazatért felelős szaktárca nyitott a tárgyalásokra kínai és más szakmai befektetőkkel.
Válaszában Matolcsy György kétségtelennek nevezi, hogy egy új légitársaságot kizárólag egy piacképes, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítő, pénzügyi szempontból fenntartható üzleti modell mentén érdemes létrehozni. Az új légitársaság felállításához elsősorban egy az Európai Unió számára is elfogadható üzleti tervre, flottatervre, útvonalhálózat kidolgozására van szükség.
A két miniszter arra hívja fel a figyelmet, hogy uniós szabályok szerint nem lehet jogfolytonosság a Malév Zrt. és az új társaság között, a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos. Németh Lászlóné hozzáteszi: az új vállalatnak a magyar állam legfeljebb kisebbségi tulajdonosa lehet. Így egy tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása mindenképpen elengedhetetlen egy új légitársaság létrehozásához és működtetéséhez.
A megfelelő partner megtalálása a világgazdaság és a légi közlekedési ágazat jelenlegi helyzetében különösen időigényes és rendkívül összetett feladat, de a szaktárca a nehézségek és hátráltató körülmények ellenére sem tartja esélytelennek egy új, budapesti székhelyű légitársaság létrehozását - jegyzi meg a miniszter.
A Malév-dolgozók bérének kifizetését firtató kérdésre Németh Lászlóné ismertette: a volt dolgozók teljes követelésének összege - a felmondási idő, a végkielégítések és a szabadságok megváltása - a járulékokkal együtt meghaladja a 6 milliárd forintot. Ezek kielégítésére a felszámolási eljárás szabályai szerint van
lehetőség.
A társaságnak a márciusi bérekre már nem volt fedezete, ezért a felszámoló a Bérgarancia Alapból lehívott mintegy 317 millió forintot. Mivel a bérgarancia összege személyenként legfeljebb bruttó 1.013.000 forint, a kiemelkedően magas átlagbérek miatt egyes munkavállalók már a márciusi bérüket sem kapták meg teljes mértékben (23-an érték el az egyéni limitet).
Az áprilisi és az időközben esedékessé vált felmondási időre járó átlagkeresetre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra a felszámoló a Bérgarancia Alapból 484,5 millió forintot igényelt. A felszámoló számításai szerint az áprilisi bérek kifizetése után a munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok fedezetére a Bérgarancia Alapból — az egyéni limitek miatt — 100-150 millió forint áll rendelkezésre, ez a forrás felmondási időre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra is fordítható.
Válaszában Matolcsy György kétségtelennek nevezi, hogy egy új légitársaságot kizárólag egy piacképes, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítő, pénzügyi szempontból fenntartható üzleti modell mentén érdemes létrehozni. Az új légitársaság felállításához elsősorban egy az Európai Unió számára is elfogadható üzleti tervre, flottatervre, útvonalhálózat kidolgozására van szükség.
A két miniszter arra hívja fel a figyelmet, hogy uniós szabályok szerint nem lehet jogfolytonosság a Malév Zrt. és az új társaság között, a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos. Németh Lászlóné hozzáteszi: az új vállalatnak a magyar állam legfeljebb kisebbségi tulajdonosa lehet. Így egy tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása mindenképpen elengedhetetlen egy új légitársaság létrehozásához és működtetéséhez.
A megfelelő partner megtalálása a világgazdaság és a légi közlekedési ágazat jelenlegi helyzetében különösen időigényes és rendkívül összetett feladat, de a szaktárca a nehézségek és hátráltató körülmények ellenére sem tartja esélytelennek egy új, budapesti székhelyű légitársaság létrehozását - jegyzi meg a miniszter.
A Malév-dolgozók bérének kifizetését firtató kérdésre Németh Lászlóné ismertette: a volt dolgozók teljes követelésének összege - a felmondási idő, a végkielégítések és a szabadságok megváltása - a járulékokkal együtt meghaladja a 6 milliárd forintot. Ezek kielégítésére a felszámolási eljárás szabályai szerint van
lehetőség.
A társaságnak a márciusi bérekre már nem volt fedezete, ezért a felszámoló a Bérgarancia Alapból lehívott mintegy 317 millió forintot. Mivel a bérgarancia összege személyenként legfeljebb bruttó 1.013.000 forint, a kiemelkedően magas átlagbérek miatt egyes munkavállalók már a márciusi bérüket sem kapták meg teljes mértékben (23-an érték el az egyéni limitet).
Az áprilisi és az időközben esedékessé vált felmondási időre járó átlagkeresetre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra a felszámoló a Bérgarancia Alapból 484,5 millió forintot igényelt. A felszámoló számításai szerint az áprilisi bérek kifizetése után a munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok fedezetére a Bérgarancia Alapból — az egyéni limitek miatt — 100-150 millió forint áll rendelkezésre, ez a forrás felmondási időre, végkielégítésre, szabadságmegváltásra is fordítható.
Három ötlet van az új Malév létrehozására
Az Origo úgy tudja, légügyi szakmai körökben három különböző csapat is kidolgozott koncepciókat egy új nemzeti légitársaság elindítására, de befektetők továbbra sincsenek a láthatáron. A három csapat közül Déri Tamás, a Tensi-csoport utazási iroda tulajdonosa, egykori Malév-vezérigazgató lépett egyedül a nyilvánosság elé, aki a lapnak megerősítette, az általa irányított csapat már összeállított "egy modellt, egy vitaanyagot", részleteket azonban nem kívánt elárulni a terveikről. Szerinte olyan céget volna érdemes felépíteni, amelyben az állam is részt vesz tulajdonosként.
Dériék mellett egy többségében a Malév jelenlegi menedzsmentjéből álló csapat is letett egy új nemzeti légitársaságról szóló koncepciót. A légügyi szakemberekből álló csoportban van egy jelenlegi kormányzati tisztviselő is, ez azonban nem jelent automatikus kormánytámogatást - mondta neve elhallgatását kérve a terv egyik kidolgozója. Elképzelésük szerint 10-15 milliárd forintos beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy egy új cég tíz géppel elinduljon, igaz, a Malévnek huszonkét gépe volt, amikor leállt.
A harmadik lehetőség: a Malév ügyeivel kormányzati, üzleti oldalról foglalkozó döntéshozók között tényként kezelik, hogy Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi osztályának korábbi igazgatója is kidolgozott egy modellt. Vágó azonban az Origo kérdésére telefonon azt mondta, nem foglalkozik egy új Malév tervével.
Egy új légitársaság elindításának érdekében egy civil szervezet is létrejött. A Malért vezetője, Vécsei Mihály a Magyar Nemzetnek azt mondta, több befektetői csoporttal is tárgyalnak, "de még nem jött el a nagy bejelentés ideje", pedig bejelentette, hivatalosan is megkeresi a fejlesztési minisztériumot, és egyeztetést kezdeményez a tárcával.
Déri Tamás arról beszélt, hogy "nehéz befektetőt találni, nagy munka, ezért lépésről lépésre kell haladni". A Malév-menedzsment irányításával készülő elképzelés egy szerzője pedig úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem kaptak pozitív visszajelzést sehonnan.
A Malért szárnyakat adna
A régi tagok döntő többségének megtartása mellett átalakult a Magyar Légiközlekedésért Egyesület (Malért), de a célja nem változott, továbbra is egy új nemzeti légitársaság létrejöttét segítené elő - nyilatkozta a civil szervezet elnöke, Vécsei Mihály.
Nyitott, átlátható működés mellett szeretnék fenntartani és megerősíteni azt a szakmai és érzelmi közösséget, amely egy új nemzeti légitársaság megalakítását szorgalmazza. Vécsei fontosnak tartotta, hogy a Malért az új légitársaságot megalakítani kívánó csoportokat semlegesen, azonos szakmai anyagokkal segítse, figyelembe véve, hogy alapvetően hálózati alapú - nem csak charter és nem fapados -, fejlődő megoldásokat támogat.
Az egyesület újraszervezése mellett a megalakulása óta eltelt két hónap során szerzett tapasztalatok alapján foglaltak állást - mondta. Elismerte, hogy az indulás óta voltak konfliktusok is a Malérten belül, és kiderült az is: néhány tag elképzelése messze eltér a többségétől a civil szervezet feladatáról. Ők úgy döntöttek, nem folytatják tovább az egyesületi munkát. A célok ugyan változatlanok, a néhány tag kilépése és az átalakulás azonban egyben egy új honlap elindítását is jelenti - mondta Vécsei Mihály.
A Malért civil szervezet a Malév február 3-i leállását követően jött létre egy új nemzeti légitársaság piaci alapon történő létrehozása érdekében. Akkori számításaik szerint, a hozzájuk csatlakozott, vagy a szervezetet támogatókat figyelembe véve, mintegy 30 milliárd forintyi humán tőkével rendelkeznek, legalábbis ennyibe kerülne az egyesület szerint annak az 1500 munkavállalónak, közöttük pilótáknak és légi utaskísérőknek a kiképzése, akiket a Malévtól elküldtek. A szervezet egyeztetést kezdeményezett a fejlesztési tárcával, hogy megismerjék a kormány álláspontját egy új légitársaság megalakításáról, és lehetséges befektetőkkel is egyeztettek.
Az Origo úgy tudja, légügyi szakmai körökben három különböző csapat is kidolgozott koncepciókat egy új nemzeti légitársaság elindítására, de befektetők továbbra sincsenek a láthatáron. A három csapat közül Déri Tamás, a Tensi-csoport utazási iroda tulajdonosa, egykori Malév-vezérigazgató lépett egyedül a nyilvánosság elé, aki a lapnak megerősítette, az általa irányított csapat már összeállított "egy modellt, egy vitaanyagot", részleteket azonban nem kívánt elárulni a terveikről. Szerinte olyan céget volna érdemes felépíteni, amelyben az állam is részt vesz tulajdonosként.
Dériék mellett egy többségében a Malév jelenlegi menedzsmentjéből álló csapat is letett egy új nemzeti légitársaságról szóló koncepciót. A légügyi szakemberekből álló csoportban van egy jelenlegi kormányzati tisztviselő is, ez azonban nem jelent automatikus kormánytámogatást - mondta neve elhallgatását kérve a terv egyik kidolgozója. Elképzelésük szerint 10-15 milliárd forintos beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy egy új cég tíz géppel elinduljon, igaz, a Malévnek huszonkét gépe volt, amikor leállt.
A harmadik lehetőség: a Malév ügyeivel kormányzati, üzleti oldalról foglalkozó döntéshozók között tényként kezelik, hogy Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi osztályának korábbi igazgatója is kidolgozott egy modellt. Vágó azonban az Origo kérdésére telefonon azt mondta, nem foglalkozik egy új Malév tervével.
Egy új légitársaság elindításának érdekében egy civil szervezet is létrejött. A Malért vezetője, Vécsei Mihály a Magyar Nemzetnek azt mondta, több befektetői csoporttal is tárgyalnak, "de még nem jött el a nagy bejelentés ideje", pedig bejelentette, hivatalosan is megkeresi a fejlesztési minisztériumot, és egyeztetést kezdeményez a tárcával.
Déri Tamás arról beszélt, hogy "nehéz befektetőt találni, nagy munka, ezért lépésről lépésre kell haladni". A Malév-menedzsment irányításával készülő elképzelés egy szerzője pedig úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem kaptak pozitív visszajelzést sehonnan.
A Malért szárnyakat adna
A régi tagok döntő többségének megtartása mellett átalakult a Magyar Légiközlekedésért Egyesület (Malért), de a célja nem változott, továbbra is egy új nemzeti légitársaság létrejöttét segítené elő - nyilatkozta a civil szervezet elnöke, Vécsei Mihály.
Nyitott, átlátható működés mellett szeretnék fenntartani és megerősíteni azt a szakmai és érzelmi közösséget, amely egy új nemzeti légitársaság megalakítását szorgalmazza. Vécsei fontosnak tartotta, hogy a Malért az új légitársaságot megalakítani kívánó csoportokat semlegesen, azonos szakmai anyagokkal segítse, figyelembe véve, hogy alapvetően hálózati alapú - nem csak charter és nem fapados -, fejlődő megoldásokat támogat.
Az egyesület újraszervezése mellett a megalakulása óta eltelt két hónap során szerzett tapasztalatok alapján foglaltak állást - mondta. Elismerte, hogy az indulás óta voltak konfliktusok is a Malérten belül, és kiderült az is: néhány tag elképzelése messze eltér a többségétől a civil szervezet feladatáról. Ők úgy döntöttek, nem folytatják tovább az egyesületi munkát. A célok ugyan változatlanok, a néhány tag kilépése és az átalakulás azonban egyben egy új honlap elindítását is jelenti - mondta Vécsei Mihály.
A Malért civil szervezet a Malév február 3-i leállását követően jött létre egy új nemzeti légitársaság piaci alapon történő létrehozása érdekében. Akkori számításaik szerint, a hozzájuk csatlakozott, vagy a szervezetet támogatókat figyelembe véve, mintegy 30 milliárd forintyi humán tőkével rendelkeznek, legalábbis ennyibe kerülne az egyesület szerint annak az 1500 munkavállalónak, közöttük pilótáknak és légi utaskísérőknek a kiképzése, akiket a Malévtól elküldtek. A szervezet egyeztetést kezdeményezett a fejlesztési tárcával, hogy megismerjék a kormány álláspontját egy új légitársaság megalakításáról, és lehetséges befektetőkkel is egyeztettek.
Az NFM miniszter korábban is felvetette
A Malév helyzetének hosszú távú rendezésére a korábbi kormányzati ciklusokban nem készült megfelelően kidolgozott stratégia, életképes terv - írta a nemzeti fejlesztési miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában még márciusban. Németh Lászlóné szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetői tárgyalnak különböző befektetőkkel egy Budapest központú, nemzeti légitársaság létrehozása érdekében.
A miniszter Molnár Csaba országgyűlési képviselőnek, a Demokratikus Koalíció alelnökének Lehet-e hazugságokkal rendezni a Malév ügyét? című, írásbeli kérdésére adott tájékoztatásban azt írta: a 2010-es kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság teljes átvilágítása és a lehetséges partnerek keresése. Azonnal felvették a kapcsolatot a lehetséges szakmai befektetőkkel, és ennek alapján több tárgyalássorozat is kezdődött. A szóba jöhető partnerekkel a Malév megörökölt terhei és a kedvezőtlen világgazdasági körülmények miatt azonban nem sikerült megegyezni.
A szaktárca a befektetői tárgyalásokkal párhuzamosan, az elmarasztaló uniós határozat közzétételéig gondoskodott a légitársaság működésének állami finanszírozásáról és vállalati szintű intézkedésekkel jelentős mértékben javította a Malév működési hatékonyságát, üzemi-kereskedelmi eredményeit - olvasható Németh Lászlóné válaszában.
Az Európai Bizottság 2012 januárjában nyilvánosságra hozott határozata tiltott állami támogatásnak minősítette a Malév részére 2007 és 2010 között adott tőkejuttatásokat, ennek következtében a vállalat további működése ellehetetlenült. A határozat értelmében a többségi tulajdonos magyar állam további állami forrást már nem nyújthat a társaság számára.
A minisztérium vezetői tárgyalnak különböző befektetőkkel egy Budapest központú, nemzeti légitársaság létrehozása érdekében. A jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a befektetői tárgyalásoknak - írta a miniszter, hozzátéve, hogy egy új légitársaság létrehozásakor vizsgálni kell azt a lehetséges üzleti modellt is, amely piacképesen, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítően, pénzügyi szempontból is fenntarthatóan tud működni. Egy létrejövő új nemzeti légitársaságban az állam kisebbségi tulajdonosként vállalhat szerepet az Európai Bizottság határozata miatt. Az Európai Unió kívánalmai szerint nem lehet jogfolytonosság a régi és az új társaság között, továbbá a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos - emlékeztet válaszában a miniszter.
A Malév helyzetének hosszú távú rendezésére a korábbi kormányzati ciklusokban nem készült megfelelően kidolgozott stratégia, életképes terv - írta a nemzeti fejlesztési miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában még márciusban. Németh Lászlóné szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetői tárgyalnak különböző befektetőkkel egy Budapest központú, nemzeti légitársaság létrehozása érdekében.
A miniszter Molnár Csaba országgyűlési képviselőnek, a Demokratikus Koalíció alelnökének Lehet-e hazugságokkal rendezni a Malév ügyét? című, írásbeli kérdésére adott tájékoztatásban azt írta: a 2010-es kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság teljes átvilágítása és a lehetséges partnerek keresése. Azonnal felvették a kapcsolatot a lehetséges szakmai befektetőkkel, és ennek alapján több tárgyalássorozat is kezdődött. A szóba jöhető partnerekkel a Malév megörökölt terhei és a kedvezőtlen világgazdasági körülmények miatt azonban nem sikerült megegyezni.
A szaktárca a befektetői tárgyalásokkal párhuzamosan, az elmarasztaló uniós határozat közzétételéig gondoskodott a légitársaság működésének állami finanszírozásáról és vállalati szintű intézkedésekkel jelentős mértékben javította a Malév működési hatékonyságát, üzemi-kereskedelmi eredményeit - olvasható Németh Lászlóné válaszában.
Az Európai Bizottság 2012 januárjában nyilvánosságra hozott határozata tiltott állami támogatásnak minősítette a Malév részére 2007 és 2010 között adott tőkejuttatásokat, ennek következtében a vállalat további működése ellehetetlenült. A határozat értelmében a többségi tulajdonos magyar állam további állami forrást már nem nyújthat a társaság számára.
A minisztérium vezetői tárgyalnak különböző befektetőkkel egy Budapest központú, nemzeti légitársaság létrehozása érdekében. A jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a befektetői tárgyalásoknak - írta a miniszter, hozzátéve, hogy egy új légitársaság létrehozásakor vizsgálni kell azt a lehetséges üzleti modellt is, amely piacképesen, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítően, pénzügyi szempontból is fenntarthatóan tud működni. Egy létrejövő új nemzeti légitársaságban az állam kisebbségi tulajdonosként vállalhat szerepet az Európai Bizottság határozata miatt. Az Európai Unió kívánalmai szerint nem lehet jogfolytonosság a régi és az új társaság között, továbbá a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos - emlékeztet válaszában a miniszter.
0 Megjegyzések