6.000 évvel ezelőtt a legelső emberi civilizáció, melytől származik minden ember a Földön, ismerte a Föld minden geometriai adatát, a Naprendszer bolygóinak és távolságainak értékét és ezekből mértékegységeket származtattak. Felhasználták a Föld sarki átmérőjének méretét, a bolygó egyéves forgásszámát, a későbbi rendszereket pedig úgy alakították ki, hogy a régi és új rendszerek átjárhatók legyen egy pontos váltószámmal.
A hosszmérték reprodukálásához az ingát használták, így bárki, bármikor elég pontosan létre tudta hozni az egységes hosszmértéket. Az általuk megalkotott hosszmérték egysége mai értékben 99,88 cm, azaz közel az 1m-hez. A hosszmértéket felhasználva kockák és gömbök segítségével térfogat és súly mértékegységeket határoztak meg. Talán nem véletlen, hogy ezek is hihetetlenül közel állnak a mai literhez és kilogrammhoz.
A sumer matematika 60-as számrendszerben gondolkodott, mivel tőlük származik az idő mint fogalom, illetve az idő mérése, ezért innen ered a 60-as számrendszer alkalmazása az időmérésben. Szintén tőlük származik a 360 fokos kör alkalmazása, illetve ennek bontása percekre, másodpercekre.
A mai mértékegységeink kialakulása
A francia forradalom után a Francia Tudományos Akadémia új döntött, hogy új mértékegység rendszert vezet be, lévén hatalmas káosz e téren. Ennek alapjául a másodperces ingát választották. Mivel azonban a másodpercet pontosan nem tudták mérni, ezért a Föld Egyenlítő és Északi-sark közötti ívének felosztásával is meghatározták. A két eredmény nagyon közel áll egymáshoz. Innen lettek származtatva a térfogat és súly mértékegységek. Az 1800-as évektől kezdett elterjedni Európában az ilyen módon definiált metrikus rendszer.
Néhány érdekes adat
A sumer leírásokból kiderül, hogy a Föld tömege = 6×1028 sumer tömeg mértékegység, ez a szám egy tökéletes szám a 60-as számrendszerben.
A fény sebessége 300.000.000 sumer hosszmértékegység/másodperc.
A Föld Nap körüli mozgásának sebessége 30.000 sumer hosszmértékegység/másodperc.
A későbbi kultúrák is innen származtatták mértékegységeiket, így lehetséges, hogy 100 görög láb van a Föld sarki kerületének egy ívmásodpercében és 360.000 egyetlen fokban.
Az építményekből kiderül, hogy ismerték Pithagorasz tételét, a pi és fi számok értékét, és sok egyéb, ma alkalmazott sajátosságot, arányosságot.
A két legfontosabb sumer számot a 366-ot és a 360-at összeköti a pi és fi kombinációja, 360 osztva 5-el 72-t eredményez, míg 366 osztva a pi és fi számok szorzatával szintén 72-t eredményez.
A Föld orbitális sebessége a fénysebesség egy 10.000-ed része.
A Föld Nap körüli mozgásának átmérője pontosan kifejezhető sumer mértékegységekben, mai szavakkal a fény a Föld orbitális korongján pont 1.000 másodperc alatt halad keresztül.
Következtetés
A sumer leírások és fennmaradt építmények tele vannak matematikai szabályosságokkal, ma is használt tételekkel, konstansokkal. Kiderül, hogy tökéletesen ismerték a Föld, a Nap, és a Hold méreteit, tömegeit, egymáshoz képest megvalósuló mozgásuk egyenleteit, és ezeket a szabályosságokat fel is használták a földi mértékegységek létrehozásánál, és az alapmértékegységekből ugyanúgy származtatták a többit, mint mi napjainkban.
Azt elmondhatjuk, hogy a franciák által az 1800-as évektől elterjesztett metrikus rendszer pont ugyanolyan módon alakult ki, pont ugyanolyan elvek alapján, és szinte hibahatáron belül meg is egyezik értékekben a 6.000 évvel korábbival. Ez természetes is, hiszen mindkettő a saját bolygónk fizikai adottságait felhasználva jött létre. Érdekes a párhuzamos gondolkodás.
Egy kérdés
Egy apró kérdés merül csak fel, hogy a földi élet fejlődése során egy-egy évmillió kellett ahhoz, hogy az első Homo-nak nevezhető modernizálódott majmok egy kicsit fejlődjenek, például pattintott kőszerszámot alkalmazzanak, akkor hogyan lehetséges, hogy a kőkorszaki szinten lévő, vándorló ősember hirtelen letelepedik, városokat alapít, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kezd foglalkozni. Mindezt tetézi hirtelen matematikai, csillagászati tudása. Minden tudásának koronájaként létrehoz egy a maival megegyező mértékegységrendszert, mely tanúskodik a Naprendszer kapcsolódó bolygóinak teljes körű ismeretéről.
A válasz adott, a sumer leírások részletesen elbeszélik a tudás oktatóinak kilétét, földi életüket, családfájukat, személyes dolgaikat, tudásukat és a földi élet kialakulásában és fejlődésében betöltött szerepüket.
A hosszmérték reprodukálásához az ingát használták, így bárki, bármikor elég pontosan létre tudta hozni az egységes hosszmértéket. Az általuk megalkotott hosszmérték egysége mai értékben 99,88 cm, azaz közel az 1m-hez. A hosszmértéket felhasználva kockák és gömbök segítségével térfogat és súly mértékegységeket határoztak meg. Talán nem véletlen, hogy ezek is hihetetlenül közel állnak a mai literhez és kilogrammhoz.
A sumer matematika 60-as számrendszerben gondolkodott, mivel tőlük származik az idő mint fogalom, illetve az idő mérése, ezért innen ered a 60-as számrendszer alkalmazása az időmérésben. Szintén tőlük származik a 360 fokos kör alkalmazása, illetve ennek bontása percekre, másodpercekre.
A mai mértékegységeink kialakulása
A francia forradalom után a Francia Tudományos Akadémia új döntött, hogy új mértékegység rendszert vezet be, lévén hatalmas káosz e téren. Ennek alapjául a másodperces ingát választották. Mivel azonban a másodpercet pontosan nem tudták mérni, ezért a Föld Egyenlítő és Északi-sark közötti ívének felosztásával is meghatározták. A két eredmény nagyon közel áll egymáshoz. Innen lettek származtatva a térfogat és súly mértékegységek. Az 1800-as évektől kezdett elterjedni Európában az ilyen módon definiált metrikus rendszer.
Néhány érdekes adat
A sumer leírásokból kiderül, hogy a Föld tömege = 6×1028 sumer tömeg mértékegység, ez a szám egy tökéletes szám a 60-as számrendszerben.
A fény sebessége 300.000.000 sumer hosszmértékegység/másodperc.
A Föld Nap körüli mozgásának sebessége 30.000 sumer hosszmértékegység/másodperc.
A későbbi kultúrák is innen származtatták mértékegységeiket, így lehetséges, hogy 100 görög láb van a Föld sarki kerületének egy ívmásodpercében és 360.000 egyetlen fokban.
Az építményekből kiderül, hogy ismerték Pithagorasz tételét, a pi és fi számok értékét, és sok egyéb, ma alkalmazott sajátosságot, arányosságot.
A két legfontosabb sumer számot a 366-ot és a 360-at összeköti a pi és fi kombinációja, 360 osztva 5-el 72-t eredményez, míg 366 osztva a pi és fi számok szorzatával szintén 72-t eredményez.
A Föld orbitális sebessége a fénysebesség egy 10.000-ed része.
A Föld Nap körüli mozgásának átmérője pontosan kifejezhető sumer mértékegységekben, mai szavakkal a fény a Föld orbitális korongján pont 1.000 másodperc alatt halad keresztül.
Következtetés
A sumer leírások és fennmaradt építmények tele vannak matematikai szabályosságokkal, ma is használt tételekkel, konstansokkal. Kiderül, hogy tökéletesen ismerték a Föld, a Nap, és a Hold méreteit, tömegeit, egymáshoz képest megvalósuló mozgásuk egyenleteit, és ezeket a szabályosságokat fel is használták a földi mértékegységek létrehozásánál, és az alapmértékegységekből ugyanúgy származtatták a többit, mint mi napjainkban.
Azt elmondhatjuk, hogy a franciák által az 1800-as évektől elterjesztett metrikus rendszer pont ugyanolyan módon alakult ki, pont ugyanolyan elvek alapján, és szinte hibahatáron belül meg is egyezik értékekben a 6.000 évvel korábbival. Ez természetes is, hiszen mindkettő a saját bolygónk fizikai adottságait felhasználva jött létre. Érdekes a párhuzamos gondolkodás.
Egy kérdés
Egy apró kérdés merül csak fel, hogy a földi élet fejlődése során egy-egy évmillió kellett ahhoz, hogy az első Homo-nak nevezhető modernizálódott majmok egy kicsit fejlődjenek, például pattintott kőszerszámot alkalmazzanak, akkor hogyan lehetséges, hogy a kőkorszaki szinten lévő, vándorló ősember hirtelen letelepedik, városokat alapít, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kezd foglalkozni. Mindezt tetézi hirtelen matematikai, csillagászati tudása. Minden tudásának koronájaként létrehoz egy a maival megegyező mértékegységrendszert, mely tanúskodik a Naprendszer kapcsolódó bolygóinak teljes körű ismeretéről.
A válasz adott, a sumer leírások részletesen elbeszélik a tudás oktatóinak kilétét, földi életüket, családfájukat, személyes dolgaikat, tudásukat és a földi élet kialakulásában és fejlődésében betöltött szerepüket.
Forrás: maga-a-valosag.hu
 mértékegységek){kind=link}
0 Megjegyzések