A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a feliratra 2008-ban bukkantak az Elah-erődben, mai nevén Hirbet Kejjafában, a Jeruzsálemtől 25 kilométerre lévő ásatásokon.

"A háromezer éves agyagtáblán ötsoros antik felirat olvasható, amely a külföldieket, özvegyeket és árvákat védő társadalmi törvényeket írja le" - mondta el Reinhard Achenbach, a Münsteri Egyetemen dolgozó evangélikus teológus kedden.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a feliratra 2008-ban bukkantak az Elah-erődben, mai nevén Hirbet Kejjafában, a Jeruzsálemtől 25 kilométerre lévő ásatásokon - a szakma szenzációként ünnepelte a leletet. A tudósok úgy vélték, ez a legjelentősebb lelet 1947 óta, amikor Kumránban megtalálták a legendás papirusztekercseket.

Achenbach a Semitica című francia szaklapban mutatta be eredményeit. "Összehasonlítottuk különböző kutatók javaslatait és így tudtuk végül csaknem teljesen rekonstruálni a szöveget" - fejtette ki a szakértő.

A felirat valószínűleg időszámításunk előtt ezerben keletkezett. A kánaáni nyelvekből átvett írásjeleket egy diák írhatta gyakorlásképpen az osztrákónra, vagyis agyagcserépre. A törvények szövegeinek másolata azon királyi hivatalnokok képzését szolgálta, akiknek a helység jogi tárgyalásait kellett felügyelniük.

"Teremtsetek jogot a rabszolgáknak és az özvegyeknek, teremtsetek jogot az árváknak és az idegeneknek! Védjétek meg a gyermekek jogait és védjétek meg a szegények jogait!" - fordította a felirat második és harmadik sorát Achenbach.

A hátrányos helyzetűek oltalmi joga tehát Izrael legrégebbi jogai közé tartozik. Az izraeliek ezzel a legrégebbi kánaáni és egyiptomi hagyományokhoz kapcsolódtak - fejtette ki a kutató.