Az őszi búza hősokk és szárazság utáni minőségének vizsgálatáért, a szemcseméret és a nedvességtartalom hatásának kutatásában elért eredményeiért, valamint a gabonaföldek és az ott élő méhközösségek kapcsolatának tanulmányozásáért vehette át három fiatal kutató a Magyar Tudományos Akadémián a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat.

A Környezetvédelmi Világnap alkalmából három fiatal tudós részesült a pénzbeli támogatással is járó elismerésben, amelyet a pályadíj kuratóriuma Kalla Krisztinának, Breitner Dánielnek és Kovács Anikónak ítélt oda.

"A természet védelme mindannyiunk ügye: környezetünk megóvásának érdekében általános szemléletváltásra van szükség. Különböző módon kell megszólítanunk az embereket, hogy megértsék: mindannyian felelősek vagyunk Földünk jövőjéért" – hangsúlyozta az ünnepélyes díjátadón mondott köszöntőjében Németh Tamás, az Akadémia főtitkára. Fontosnak nevezte, hogy már gyermekkorban kialakuljon, majd később megerősödjön a természeti és épített környezet megőrzése iránti elkötelezettség.

Németh Tamás beszédében elmondta, bár az MTA életében többször előfordul, hogy egy tudós könyvtárát, iratait az intézetre hagyja örökül, a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj megalapítását lehetővé tévő felajánláshoz hasonló, magánszemélyektől érkező adomány meglehetősen ritka. Az Akadémia iránt megnyilvánuló közbizalom és a tudományos mecenatúra szép példájaként a 2007-ben elhunyt dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála hagyatékának egy részét, 25 millió forintot meghaladó értékű kincstárjegyet ajánlott fel az MTA-nak környezetvédelmi kutatásokra, amelyből az intézet fiatal tudósok munkáját a pályadíjjal támogatja.

Az élő környezettudomány (botanika) kategóriában Balla Krisztina vehette át a díjat. A kutató az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos munkatársaként a virágzás utáni hősokknak és a szárazságnak az őszi búza minőségére gyakorolt hatását vizsgálta. A díjat odaítélő kuratórium szerint munkája egyik fő értéke az egymást kiegészítő módszerek felhasználása a búza tanulmányozásában.

Az őszi búza Magyarország legnagyobb területen termesztett haszonnövénye, meghatározó szerepe van a hazai lakosság táplálkozásában. A fiatal kutató tanulmányában stresszélettani és produkcióbiológiai vizsgálatok eredményeire is kitér, amelyek új, jobb minőségi jellemzőkkel bíró növényfajták előállításához és fenntartásához járulnak hozzá.

Breitner Dániel, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa "Eltérő szemcseméret frakciók esetében a nedvességtartalom hatása az emanációra – gránitos eszker-homok mintán végzett esettanulmány" című munkájáért részesült a díjazásban. Az élettelen környezettudomány kategória nyertese kutatótársaival a szemcseméret és a nedvességtartalom emanációra, vagyis kiáradásra gyakorolt hatását leíró elméleti összefüggések használhatóságának kísérleti ellenőrzését tűzte ki célul. A munka sikeréhez nagyban hozzájárult korszerű mérési módszerek - különösen a gamma-spektroszkópia - használatával, valamint a kapott mérési adatok feldolgozásával és értelmezésével.
A harmadik jutalmazott, Kovács Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a magyar őszi vetésű gabonaföldek méhközösségeit vizsgálja a tekintetben, milyen következményekkel bírnak e rovarok csoportjára a helyi és tájszerkezeti hatások. Arra is választ keresett, miként lehetséges a mezőgazdasági művelés mellett megőrizni a biológiai sokféleséget és biztosítani az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken a kezelési eljárásokat nemcsak össze kell hangolni az élővilág életfeltételeinek megőrzésével, de bővíteni kell az általuk nyújtott szolgáltatások körét is, és növelni a hatékonyságukat.

Kovács Anikó ezt igyekszik előmozdítani elméleti és gyakorlati javaslataival. A fiatal kutató a díjátadó idején külföldön tartózkodott, így nevében Kröel-Dulay György, a MTA Ökológiai Kutatóközpont osztályvezetője vette át az elismerést.