Leleplező kutatást közölt a "Which?" nevű fogyasztóvédelmi intézet az üzletláncok árazási taktikáiról. A felmérésben egy év alatt 700 ezer terméket vizsgáltak meg, és minden termékkategóriában találtak trükkös árakat, a friss gyümölcstől a kutyaeledelig.
A brit üzletláncok polcait vizsgálva a Which? azt állapította meg, hogy sok esetben átverős akciókkal csábítják vásárlásra a vevőket, a leértékelt termékek pedig gyakran drágábbak az eredeti árhoz képest.
A brit üzletláncok polcait vizsgálva a Which? azt állapította meg, hogy sok esetben átverős akciókkal csábítják vásárlásra a vevőket, a leértékelt termékek pedig gyakran drágábbak az eredeti árhoz képest.
Az üzletláncok Európa-szerte azt kommunikálják, hogy kedvező áraikkal segítenek spórolni a gazdasági nehézségekkel küzdő családoknak, a gyakori és nagymértékű leértékelésekkel hozzájárulnak a mindennapi kiadások csökkentéséhez. A kutatás ugyanakkor úgy találta, hogy az alacsonynak tűnő árakkal gyakran trükköznek a boltok, az akciókat kihagyhatatlannak tüntetik fel - pedig egyáltalán nem azok.
Kifogyhatatlan ötletek
A leggyakoribb trükk, hogy a leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják. A Tescóban például előfordult, hogy egy sört 190 napig árultak kedvezményes, leértékelt áron, az eredeti ár pedig mindössze 70 napig volt érvényben. Az Ocado nevű online üzletlánc pedig 13 napig magasabb áron kínálta a földiepret, hogy azután 112 napig hirdethesse az akciós árat.
A kutatás szerint az is gyakori, hogy csak papíron létezik az eredeti ár, azaz a vásárlók folyton csak a leértékeléssel találkoznak. Rendszeresen előfordul olyan eset is, hogy a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, ráadásul már többféle figyelemfelkeltő polccímkével ("Szuper ár"; "Újdonság"; "Legalacsonyabb ár kínálatunkban") is vásárlásra csábítják a vevőket.
Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a legnagyobb kedvezményeket adniuk. A Which? az Asda-lánc egyik promócióját hozza fel példának, ahol megduplázták egy joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg) olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor melyik éri meg jobban az boltnak.
Az áruházláncok leginkább azzal védekeznek, hogy ők betartják a fogyasztóvédelmi szabályokat, ha pedig tévedés történik, azt emberi mulasztásnak tulajdonítják, és - állításuk szerint - a lehető leghamarabb kijavítják a hibákat.
A magyar vevőket is egyre inkább csábítják az akciók
Az akciók, árengedmények vonzereje a válság hatására jelentősen megnőtt, 2009 óta fontosságuk megítélése változatlan - derül ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011-2012 tanulmányból.
Jelentőségüket alátámasztja, hogy a vásárlók többsége - főként a nők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a diszkontok törzsvásárlói - kifejezetten keresi az üzletben azt az akciót, amelyről korábban tudomást szerzett. Tudatos vásárlói magatartásra utal, hogy a vevők több-kevesebb rendszerességgel összehasonlítják az akciós árakat a nem akciós árakkal, illetve a különböző márkák árainak összevetése is gyakori.
Kifogyhatatlan ötletek
A leggyakoribb trükk, hogy a leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják. A Tescóban például előfordult, hogy egy sört 190 napig árultak kedvezményes, leértékelt áron, az eredeti ár pedig mindössze 70 napig volt érvényben. Az Ocado nevű online üzletlánc pedig 13 napig magasabb áron kínálta a földiepret, hogy azután 112 napig hirdethesse az akciós árat.
A kutatás szerint az is gyakori, hogy csak papíron létezik az eredeti ár, azaz a vásárlók folyton csak a leértékeléssel találkoznak. Rendszeresen előfordul olyan eset is, hogy a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, ráadásul már többféle figyelemfelkeltő polccímkével ("Szuper ár"; "Újdonság"; "Legalacsonyabb ár kínálatunkban") is vásárlásra csábítják a vevőket.
Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a legnagyobb kedvezményeket adniuk. A Which? az Asda-lánc egyik promócióját hozza fel példának, ahol megduplázták egy joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg) olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor melyik éri meg jobban az boltnak.
Az áruházláncok leginkább azzal védekeznek, hogy ők betartják a fogyasztóvédelmi szabályokat, ha pedig tévedés történik, azt emberi mulasztásnak tulajdonítják, és - állításuk szerint - a lehető leghamarabb kijavítják a hibákat.
A magyar vevőket is egyre inkább csábítják az akciók
Az akciók, árengedmények vonzereje a válság hatására jelentősen megnőtt, 2009 óta fontosságuk megítélése változatlan - derül ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011-2012 tanulmányból.
Jelentőségüket alátámasztja, hogy a vásárlók többsége - főként a nők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a diszkontok törzsvásárlói - kifejezetten keresi az üzletben azt az akciót, amelyről korábban tudomást szerzett. Tudatos vásárlói magatartásra utal, hogy a vevők több-kevesebb rendszerességgel összehasonlítják az akciós árakat a nem akciós árakkal, illetve a különböző márkák árainak összevetése is gyakori.
0 Megjegyzések