Elmerül szemem, arcom, lelkem,
minden élőlény megmerül
abban a feneketlen zöldben,
ami egy fa kívül-belül....
- Pilinszky János -

A MTA Ökológia Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kezelésében álló, huszonkilenc hektáron elterülő, közel tizenháromezer növényt felvonultató Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton az ország legnagyobb élőnövény gyűjteménye. A sziklakerti növényektől kezdve az üvegházi trópusi növényekig bezárólag szinte minden jelentős növényfajta megtalálható itt, és persze a kert állatvilága sem elhanyagolható. Közel ötven madárfajnak biztosít fészkelőhelyet, és a több mint hetven puhatestű állatfaj mellett a rovarok és rágcsálók is szép számmal vannak jelen. Ez utóbbiak láthatatlanok a látogatók számára, jobbára éjszakai életmódot folytatnak. A park tavaiban huszonhárom halfajta él, akiket az itt élő vidrák rendre riogatnak.

A közel száznyolcvan éves történeti kert 1952 óta működik botanikus kertként. Országos természetvédelmi terület és kertművészeti műemléki védettséget is élvez. A kert mai arculata az ezernyolcszázas évek második felében alakult ki, a terület akkori tulajdonosának, a nemzeti érzelmű és elkötelezettségű gróf Vigyázó Sándornak köszönhető. A rátóti kastély kertjének átépítésére a kor neves kerttervezője, Jámbor Vilmos kapott megbízást. Ő a nádori birtokokon, így Alcsúton és a Margitszigeten is dolgozott. A kertben Band Henrik volt a főkertész évtizedeken keresztül, majd halála után fia lépett a nyomába. A kor akkori divatjának megfelelő, ún. tájképi szentimentális kert, a XIX. sz. végére dendrológiai gyűjteményes kertté vált, de stíluselemeit megőrizte. Egy 2010-es pályázat elnyerésével lehetőség nyílt a botanikus kert felújítására, új növények beszerzésére is.

A kert minden évszakban más és más arcát mutatja a látogatóknak. A séta, vagy tanösvények kis patakon, tavak közt vezetnek át, és gyakran találunk pihenésre, szemlélődésre alkalmas helyeket. Ázsia szerelmeseként örömmel fedeztem fel a sok távol-keleti növényt és az üvegházakban a robosztus pálmákat, liánokat melyek régi emlékeket, élményeket hívtak elő az emlékezetemből. Páratlannak mondható az a növényrendszertani gyűjtemény, melynek az alapjait még az ötvenes évek elején rakták le. .

A gasztronómia iránt érdeklődők számára minden bizonnyal egy érdekes színfoltot jelent a fűszerkertben fellelhető növények sokasága, de említést érdemelnek a különböző növénybemutatók is. A hangulati hatást, az élményeket tovább fokozzák a kert területén található építmények, úgy, mint a patak partjára épített vízimalom, a mesterséges vízesés, vagy a gótikus stílusú műrom.

Terjedelmi okok miatt hosszú lenne felsorolni mindazt a rengeteg apró csodát, amely az idelátogatók számára felejthetetlen élményt nyújtanak. Érdemes figyelemmel kísérni a Nemzeti Botanikus Kert programjait, a honlapját, hiszen nem csak csoportos vezetések vannak, hanem rendszeresek a képzések, oktatások, de akár zenei programoknak, vagy szervezett kirándulásoknak is részesei lehetnek az idelátogatók.

Távozóban – stílusosan, virágos kedvemben –, azon kaptam magam, hogy József Attila Kertész leszek című megzenésített versét dúdolgatom. Azt hiszem, ott, akkor, nem is volt ebben semmi meglepő. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a kertet, aki szeretne csak egy kicsit is megmerülni ebben a feneketlen zöldben, aki szeretne visszatérni egy kis időre egy még élhető világba.
Szöveg és fotó: Botz Domonkos
Pólus Média