Weber Henrik (Pest, 1818. május 24. – Pest, 1866. május 14.) festőművész.

Pesten Kärgling János Tóbiás arcképfestő növendéke volt, majd 1835-től a bécsi képzőművészeti akadémia történelmi festészeti osztályán Johann Ender és Leopold Kupelwieser irányítása alatt folytatta tanulmányait. Bécsben tanításból és litografálásból élt. Az 1830-as évek végén életképekkel jelentkezett, majd 1840-ben a müncheni képzőművészeti akadémia növendéke lett, ahol 1842-ben szerzett diplomát. Hazatérése után számos történeti képet festett, ezek legtöbbjén Hunyadi-házzal kapcsolatos eseményt dolgoz fel. 1845–47-ben Itáliában járt, ahol számos népi viseletbe öltözött nőalakot örökített meg. Számos kiváló portrét festett. Biedermeier festészetünk jelentős alakja. Az 1860-as években az Ország tükre című folyóirat számára magyar történelmi eseményeket bemutató litográfiákat készített.

Főbb művei:
A menyasszony öltöztetése (1840-es évek)
Virágvasárnap (1840-es évek)
Nő olasz népviseletben (1840-es évek)
Mosonyi Mihály zeneszerző és felesége portréja (1840-es évek)
Nápolyi nő (1840-es évek)
Hungária (1840-es évek)
Pesti polgár (1840-es évek)
A gyermekszoba (1840)
Hunyadi János halála (1844)
Mátyás király és a szép juhászné (1845)
Mátyás bevonulása budára (1846)
A Weber család (1846)
Salamon király a börtönben (1847)
Romantikus jelenet (1851)
Dávid János magyar huszár bravúrja (1853)
Magyarországi népviseletek (1855, színes kőrajz) 
A képen:Batthyany-kormány (Weber Henrik rajzai nyomán metszette Tyroler)