A szárnyas napkorong díszítéshez, virághoz hasonlóvá vált, nem értett és ezért rontott változata; Lékai János bíboros nagyapja, Lung fazekas mester készítette Zalalövőn.

A szárnyas napkorong jelkép megmaradása a magyar népi jelkészletben azt bizonyítja, hogy a magyar népi jelkészlet és az ókori magaskultúrák jelkészlete azonos forrásból származik és a székely rovásírás elődjét jelentő ősvallási szimbólumkészletből alakult ki. Az őrségi szárnyas napábrázolásban a napot jelképező két koncentrikus kör, valamint a folyókat jelképező kacskaringók őrződtek meg. Egyúttal azt is alátámasztják, hogy a székely írás nem lehet tudós alkotás, vagy egy idegen írás átvétele, hanem egy szerves, belső fejlődéssel létrejött, több évezredes múlttal rendelkező alkotás.