Írta: Pap Szilárd István

Alig száradt meg a tinta a miniszteri eskükön, a Victor Ponta vezette kormány és a mögötte álló balliberális többség máris több olyan intézkedést fogadott el, amelyek közvetve vagy közvetlenül hátrányosan érintik a Romániában élő magyar kisebbséget. Az első hivatali napja során a kabinet nemcsak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar főtanszékét szüntette meg, de leváltotta a magyar prefektusokat és a választási törvény módosításán is elkezdett dolgozni. Végérvényesen megromlani látszik tehát a viszony a kormány és a magyarság képviselői között. Bár nacionalista töltetű villongásokra nem kell számítani, de a kisebbségi jogok terén mindenképp visszalépések következhetnek be.

A hétfőn este hivatalosan is felkent új román kormánynak már a születési körülményei között is előkelő helyet foglalt el a magyarellenes nacionalizmus, hiszen az előző kormányt megbuktató március 27-én győzedelmeskedő bizalmatlansági indítvány is említést tett a romániai magyaroknak tett „túlzott” engedményekről. A két héttel ezelőtt még ellenzékben politizáló Szociálliberális Unió (USL) honatyái azt kifogásolták, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által támogatott Ungureanu-kabinet kormányhatározattal írta elő a magyar főtanszék létrehozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A főtanszék a felsőoktatási intézményben eddig is létező magyar tannyelvű részlegeket tömörítette volna egy autonóm adminisztratív egységbe, a 2011 januárjában életbe lépett oktatási törvény előírásai szerint.

A bizalmatlansági indítvány sikere után a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) által alkotott USL-re hárult a feladat, hogy átvegyék a kormányzást. A pártszövetség vezetői már korábban bejelentették, amint kormányra kerülnek, azonnal visszavonják a MOGYE-t érintő kormányhatározatot, teszik mindezt az multikulturalizmus és az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának jegyében. Múlt héten a marosvásárhelyi táblabíróság már felfüggesztette a kérdéses kormányhatározatot, a döntést az akkor még hivatalban lévő jobbközép kabinet utolsó szimbolikus gesztusként megfellebbezte. A hét elején esküjét letevő balliberális kormány első, keddi ülésén hivatalosan is visszavonta a határozatot, és egyúttal az elődje által benyújtott fellebbezést is. Egy időre tehát úgy tűnik a MOGYE magyar tagozatának ügye megoldatlan marad.

A keddi nap azonban más kellemetlen meglepetéseket is tartogatott az erdélyi magyarság számára. Romániában minden megyében létezik egy úgynevezett prefektus, aki a kormány képviselőjeként tevékenykedik az adott régióban. Az új miniszterelnök ezeket a prefektusokat rúgta ki egytől-egyig, hogy helyükre a saját politikai táborához tartozó egyéneket ültessen. Az intézkedés egyébként szokványos művelet kormányváltásokkor, semmi kisebbségellenes nincs bennük. Jelen esetben azonban, ahogy arról a Krónika is beszámol, a kádercsere három magyar, RMDSZ-es prefektust és nyolc alprefektust is érint. Hasonló „tisztogatásokra” más kormányzati intézményekben is sor kerül a közeljövőben, így rengeteg magyar anyanyelvű köztisztviselő veszíti el az állását, ez pedig a kisebbségi érdekérvényesítés hatékonyságának drasztikus visszaesését eredményezi.

A lendületes új kormánytöbbség a választási rendszer villámgyors átszabására is rászánta magát. A parlament felsőháza, a Szenátus, kedden elfogadta az USL társelnökei, a szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta és a nemzeti liberális államfő-aspiráns, Crin Antonescu kézjegyeivel ellátott jogszabálytervezetet, amely a jelenlegi arányos választási rendszert cseréli ki egy sima többségivel. Az elfogadott módosítás szerint a novemberi választások során a honatyák már egyfordulós, egyéni választókerületes szisztéma szerint juthatnak mandátumhoz. A brit „a győztes mindent visz” (first past the post) módszer lényege, hogy az egyéni választókörzetben legtöbb voksot begyűjtő jelölt ülhet be a törvényhozásba függetlenül attól, hogy a leadott szavazatok húsz vagy harminc százalékát szerezte-e meg.

Ez az erősen többségi rendszer általában a nagy pártoknak kedvez, USL ezért is ragaszkodik hozzá. A szociálliberálisok ebben látják garanciáját annak, hogy novembertől is ők kormányozhatnak tovább. Egy arányos képviseleti rendszer esetén valószínűleg nem szerezhetnének abszolút többséget, de az új körülmények között a harmincöt-negyven százalékos támogatottságot akár hatvan-hetven százalékos parlamenti többséggé fordíthatják át. Az új választási törvény egyik kellemetlen mellékhatása azonban az, hogy jelentősen meggyengítheti a magyar képviseletet. Ugyan nem léteznek pontos számítások, de az RMDSZ elveszítheti jelenlegi honatyáinak felét, és ez a forgatókönyv nem kalkulál a belmagyar versengéssel.

A Szövetség politikusai éles hangon bírálták a Ponta-kormány magyarellenes lépéseit. Hétfői parlamenti beszédében Kelemen Hunor, a tömörülés elnöke úgy fogalmazott, az új kormányprogram üzenete világos: „ti, nemzeti kisebbségek, nem számítotok, nem léteztek”. Viszontválaszában Victor Ponta elutasította a magyarellenesség vádját, és elmondta:
 
"Kollégáim korábban túlzott magyarpártisággal vádoltak, de egy dolgot elmondhatok: tényleg úgy gondolom, hogy RMDSZ-nek most ellenzékben a helye, és ebben semmi antidemokratikus és magyarellenes nincs."

A liberálisok elnöke, a maga megszokott nyers és rikácsoló stílusában nem mulaszthatta el, hogy hálátlannak titulálja a magyarok képviselőit. A választási törvény szenátusi vitáján Markó Béla, a Szövetség volt elnöke szállt síkra az arányosság elve mellett, amely szerinte nem kimondottan a kisebbségek érdeke, de az egész román demokráciáé. Az RMDSZ vezetői kritizálták a kormányfő azon elhatározását is, hogy rövid időn belül elfogadtassa a kisebbségi törvény tervezetét, amelyből azonban kiiktatnák a kulturális autonómiára vonatkozó passzusokat.

A veszély valós, de nem óriási

Egyértelmű, hogy a MOGYE-ügyet leszámítva a legtöbb intézkedés nem egyenes nacionalista indíttatásból született, pusztán a hatalmi érdekek szempontjait veszi figyelembe. Mindazonáltal nem tagadható, hogy a Szociálliberális Unió meglehetősen nagy tartalékokkal rendelkezik a sovinizmus tekintetében. A román pártok mindegyike elő szokta húzni a magyar kártyát, de ezt főként politikai opportunizmusból teszi, és általában ártalmatlanul. A jelenlegi USL-ben a helyzet azonban kicsit másként áll. A Szociáldemokrata Párt mentora jelenleg is az a Ion Iliescu, aki a kilencvenes évek elején felkarolta a román tradicionális szélsőjobb eszmeiségét és azt integrálta saját mozgalmába, a jelenlegi párt elődjébe. Nem utolsó sorban ugyancsak Iliescu kovácsolt politikai tőkét az 1990-es marosvásárhelyi tragikus eseményekből.

A liberálisok korábban az egyik legnyugatosabb pártnak számítottak, ami a kisebbségpolitika területén is meglátszott. Azonban Crin Antonescu felemelkedésével a civilizált vonal háttérbe szorult, és egy olyan populista, agresszív és demagóg vonal került előtérbe, amely erőteljesen szeret nacionalista témákkal játszadozni. Néhány év leforgása alatt az államfői pozícióra áhítozó Antonescunak sikerült olyan szereplővé válni, aki megtestesíti mindazt, ami rossz a román közéletben. Az USL ráadásul rendelkezik egy olyan strukturális elemmel is, amely elősegíti a sovén diskurzus kialakulását. Mivel névleg egy jobboldali és egy baloldali párt szövetségéből áll (plusz egy médiamágnás által kézivezérelt minipártból), ezért kevés az olyan ideológiai elem, amellyel legitimálni lehet ezt a furcsa szövetséget. Az USL egyetlen összetartó ereje a jelenlegi államelnök, Traian Băsescu ellen érzett zsigeri gyűlölet. Ezen túlmenően, egyedül a „nemzeti diskurzus” az, ami közös eszmeiségként eladható.

Persze, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az új hatalom tudatosan törekszik arra, hogy külföldi megítélését a pozitív értéktartományban tartsa, ez pedig mérsékelni fogja a szélsőséges megnyilvánulásokat is. Sőt, a magyar kártya ma Romániában nem hoz különösebb politikai profitot, legalábbis annyit nem, hogy megérje a „fáradtságot.” Mindazonáltal az RMDSZ számára így is nehéz lesz az új körülmények között politizálni. A Ponta-kabinet tevékenységének egyetlen pozitív hozadéka talán az lenne, ha sikerülne összekovácsolnia a különböző magyar tömörüléseket. Félő azonban, hogy ehhez nincs meg a kellő bölcsesség a felekben, és a fenyegetettség mérete sem akkora, hogy valódi kiegyezésre sarkallja a különböző alakulatokat.