Ligeti Miklós (Buda, 1871. május 19. – Budapest, 1944. december 10.) magyar szobrász.
A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.
Stróbl Alajos tanítványa volt, majd nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.
Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi. Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota).
A leghíresebb szobra az Anonymus a Városligetben (1903). A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon. S ugyancsak a Városligetben avatták fel öt évvel később Rudolf trónörökös vadászruhában c. szobrát, közben 1907-ben elkészült a Szegeden felállított Erzsébet királyné szobor fehér márványból faragva. Ezek után főleg az akadémikus stílus jegyében készített köztéri emlékműveket, de még azok közt is akad figyelemre méltó.
1935-ben a Horváth-kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökíti meg. A szobor a II. világháborúban megsérült és elbontották, de herendi porcelánmásolatai sokáig népszerűek voltak.
A képen Anonymus szobra látható.
A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.
Stróbl Alajos tanítványa volt, majd nyugatra ment tanulni, Bécsbe és Párizsba, Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mint szobrász alkotott jelentőset. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.
Munkásságára Rodin művészete volt nagy hatással, a századfordulóhoz közeledve impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióit és portréit formagazdagság, s sejtelmes fényhatások megjelenítése jellemzi. Az intimebb kisplasztikák mellett nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pld. Parlament, Adria Biztosító, Gresham-palota).
A leghíresebb szobra az Anonymus a Városligetben (1903). A névtelen jegyzőt és történetírót, akiről semmilyen kép nem maradt fent, szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva bronzból mintázta meg, a szobor számos kiszögelése révén rejtélyes fény fut végig az alakon. S ugyancsak a Városligetben avatták fel öt évvel később Rudolf trónörökös vadászruhában c. szobrát, közben 1907-ben elkészült a Szegeden felállított Erzsébet királyné szobor fehér márványból faragva. Ezek után főleg az akadémikus stílus jegyében készített köztéri emlékműveket, de még azok közt is akad figyelemre méltó.
1935-ben a Horváth-kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökíti meg. A szobor a II. világháborúban megsérült és elbontották, de herendi porcelánmásolatai sokáig népszerűek voltak.
A képen Anonymus szobra látható.
0 Megjegyzések