"A szerelmet a földöntúlról hozza magával az ember, ezért nevezik szentnek ezt az érzelmet. Bizony a földön csodaszámba megy az, ha valaki biztosan rátalál a párjára. Az igazira, akivel lelkében és testében ugyanegy, akiket, a példaszó szerint, egymásnak teremtett a nagy természet. Ezért olyan kevés a boldog házasság. Ezért jár az emberek legnagyobb része szerelem nélkül végig a világon. Szerelem! Az igazi szerelmet csak a nagyon kiválasztottak ismerik."

Krúdy Gyula - magyar író (1878. október 21. — 1933. május 12.)

Szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban tanult. Már gimnazista korában megjelentek írásai a vidéki lapokban. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon volt újságíró, 1896-ban költözött Budapestre, ahol több újság, folyóirat munkatársa, tárcaírója lett. Még nem töltötte be a huszadik életévét, amikor megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek. Az igazi közönségsikert a Színbád-sorozat és A vörös postakocsi hozta el számára.

A szakemberek szerint korai írásain Mikszáth és Jókai hatása érződik, de hamar rátalált saját stílusára. Műveit egyaránt jellemzi az impresszionizmus, a szimbolizmus, a naturalizmus, sőt a szecesszió is. Regényeinek, novelláinak története jelentős részben a közel- vagy régmúltban játszódik. Krúdy az emlékezés mestere volt. Gondolattársításokkal, csapongásokkal teli stílusa miatt a kor legmodernebb íróihoz, Prousthoz és Joyce-hoz hasonlítják. Több mint ötven regényt, kb. háromezer novellát, több ezer cikket, tárcát írt.

Híresebb művei:

A podolini kísértet (1906)
Színdbád ifjúsága (1911)
Szindbád utazásai (1912)
A vörös postakocsi (1913)
Összegyűjtött munkái (I-VIII. 1914)
Napraforgó (1918)
A tegnapok ködlovagjai (1925)
Pest-Budai séták (tárcák, 1858)