A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője, Bor Zsolt fizikus, akadémikus, Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus vehette át a Corvin-láncot.
A díjat Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől vehették át szerdán Budapesten.
Áder János köztársasági elnök beszédében hangoztatta, hogy a Corvin-lánccal a magyar nemzet fejezi ki tiszteletét. "Önök nemzetünk azon kiválóságai, akik évtizedek munkájával szolgáltak rá a Corvin-lánc elismerésre" - emelte ki az államfő. Mint fogalmazott, a megértés vágya végigkíséri életünket, "ez sarkall bennünket mindig új és új teljesítményekre". Áder János Arisztotelészt idézve rámutatott arra, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a magyarság egyik legfontosabb történelmi élménye a "folyamatos újrakezdés kényszere, a kontinuitás hiánya". Egyetlen dolog biztosította a folytonosságot, a kultúra állandósága, "nyelvünk, művészetünk, tudományunk, hitéletünk, kulturális emlékezetünk kontinuitása" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyarság ezekből meríthet erőt jelenünk és a jövő megértéséhez, formálásához.
Áder János rámutatott arra, hogy az öt kitüntetett munkássága "minden magyarnak rangot, értéket" szerzett. Mátyás királyt idézve kiemelte: a haza szolgálata egyben Isten szolgálata is. "Hiszem, hogy mindaz, amit önök a nyelv megértéséért, a lézerfizika megértéséért, az agy működésének megértéséért vagy épp a hitben és az irodalomban való eligazodásért tettek, nem más, mint az ember, a haza és az Isten szolgálata" - hangoztatta.
"Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre. Ezt fejezi ki a Corvin-lánc, amelyet átadni megtiszteltetést jelent számunkra" - fogalmazott a köztársasági elnök.
A díjátadót követően tíz évnyi szünet után újra megkezdte munkáját a Corvin-lánc Testület. A grémium tagja a most kitüntetettek mellett Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr. Az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át.
Áder János köztársasági elnök beszédében hangoztatta, hogy a Corvin-lánccal a magyar nemzet fejezi ki tiszteletét. "Önök nemzetünk azon kiválóságai, akik évtizedek munkájával szolgáltak rá a Corvin-lánc elismerésre" - emelte ki az államfő. Mint fogalmazott, a megértés vágya végigkíséri életünket, "ez sarkall bennünket mindig új és új teljesítményekre". Áder János Arisztotelészt idézve rámutatott arra, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a magyarság egyik legfontosabb történelmi élménye a "folyamatos újrakezdés kényszere, a kontinuitás hiánya". Egyetlen dolog biztosította a folytonosságot, a kultúra állandósága, "nyelvünk, művészetünk, tudományunk, hitéletünk, kulturális emlékezetünk kontinuitása" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyarság ezekből meríthet erőt jelenünk és a jövő megértéséhez, formálásához.
Áder János rámutatott arra, hogy az öt kitüntetett munkássága "minden magyarnak rangot, értéket" szerzett. Mátyás királyt idézve kiemelte: a haza szolgálata egyben Isten szolgálata is. "Hiszem, hogy mindaz, amit önök a nyelv megértéséért, a lézerfizika megértéséért, az agy működésének megértéséért vagy épp a hitben és az irodalomban való eligazodásért tettek, nem más, mint az ember, a haza és az Isten szolgálata" - hangoztatta.
"Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre. Ezt fejezi ki a Corvin-lánc, amelyet átadni megtiszteltetést jelent számunkra" - fogalmazott a köztársasági elnök.
A díjátadót követően tíz évnyi szünet után újra megkezdte munkáját a Corvin-lánc Testület. A grémium tagja a most kitüntetettek mellett Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr. Az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át.
A Corvin-lánc és kitüntetettjei
A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője kapta meg a Corvin-láncot szerdán, és tízéves szünet után ismét megkezdte működését a Corvin-lánc Testület. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a kitüntetés történetéről és a díjazottakról:
A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először - Mátyás király születésnapjának tiszteletére - 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom.
1930 és 1942 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot. Kitüntetésben részesült többek között Berzeviczy Albert történettudós, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós, Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész. Az utolsó Corvin-láncot Schütz Antal hittudós, piarista szerzetes kapta 1942-ben. (Az egyik utolsó Corvin-kitüntetést, a Corvin-koszorút - mások között - Lehár Ferenc zeneszerző vehette át 1943-ban.)
A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra. 2001 augusztusában és decemberében adták át hat-hat kiemelkedő személyiségnek, majd a 2002-es kormányváltás után az adományozás szünetelt. A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány jelezte, hogy újra kívánja éleszteni a kitüntetést. Az idei év elejétől hatályos, az állami kitüntetésekről szóló törvény szerint a Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. Az adományozottak száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el.
A Corvin-lánc kitüntetés egy olasz művésztől eredő, 15. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja "Mathias Rex Hungariae" körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű reneszánsz díszítmény övezi, amelybe felül mondatszalag fonódik "Pro scientia - litteris - et artibus" felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.
Az adományozást úgy kell megörökíteni, hogy a díjazott nevét és az adományozás évszámát bevésik a kitüntetés hátlapjába. Ha a kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, az érmet a "Lezárva" felirattal és az utolsó adományozott kitüntetés birtoklási joga megszűnési évszámának bevésésével kell lezárni, és végleges megőrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átadni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról.
A 2001. évi tizenkét díjazott közül időközben négyen elhunytak, így a mostani öt új kitüntetettel a Magyar Corvin-lánc Testület tizenhárom tagúra bővül. Mellettük testületi üléseken a miniszterelnök képviseletében teljes jogú tagként a Corvin-lánc Iroda vezetője foglal helyet. (A tisztségre Orbán Viktor kormányfő 2011. április 1-jei hatállyal Granasztói György történészt nevezte ki.) Az évente egyszer ülésező testület amolyan bölcsek tanácsaként működik, véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást és művelődést érintő, valamint a nemzet sorsát, jövőjét befolyásoló kérdésekről. Az új szabályozás szerint megszűnik az a korábbi lehetőség, amely szerint minden kitüntetett háromévente egyszer, egytől három évig terjedő időtartamra jelölhetett egy ösztöndíjast, aki alkotó tevékenységének támogatására havonta nettó 500 ezer forint juttatásban részesült.
Az újjáalapított Corvin-lánc kitüntetettjei 2001-ben:
Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus (2002-ben elhunyt);
Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató;
Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) Belgiumban élő közgazdász-bankár, az MTA külső tagja;
Lovász László Wolf-díjas és Széchenyi Nagydíjas (2008) matematikus, akadémikus;
Lukács János (John Lukacs) Egyesült Államokban élő történész;
Makovecz Imre Kossuth-díjas építész (2011-ben elhunyt);
Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth Nagydíjas (2011) irodalomtörténész, az MTA doktora, a Corvin-lánc testület elnöke;
Oláh György Egyesült Államokban élő Nobel-díjas és Széchenyi Nagydíjas (2011) kémikus, az MTA tiszteleti tagja;
Szabó Magda Kossuth-díjas író (2007-ben elhunyt);
Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész;
Teller Ede Egyesült Államokban élt atomfizikus, az MTA tiszteleti tagja (2003-ban elhunyt);
Zsigmond Vilmos Egyesült Államokban élő Oscar-díjas operatőr.
Az új kitüntetettek életrajzai:
Bor Zsolt - ÉLETRAJZ
Bor Zsolt 1949. június 20-án született Orosházán. 1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetem Rádióelektronikai Karán végzett elektromérnökként, 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) fizikából is diplomázott. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben kandidátusi, 1984-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett fizikából.
Kutatási területe a lézerfizika, az optika és a kísérleti fizika. 1973-tól 1989-ig a JATE TTK kísérleti fizika tanszékén dolgozott. 1977 és 1987 között megszakításokkal több mint 6 évet töltött a göttingeni Max Planck Intézet lézerfizikai részlegében, ahol a pikoszekundumos lézerimpulzusok generálásával és a femtoszekundumos optikával foglalkozott.
1988-tól ő irányította Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a JATE közös Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportját. 1989-ben megalapította és egyetemi tanárként azóta is vezeti a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét.
1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagja lett. 1993-ban a londoni székhelyű Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Tagja az Európai Fizikai Társulatnak, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának és Biofizikai Osztályközi Tudományos Bizottságának, az MTA Szegedi Területi Bizottságának, a JATE Habilitációs Bizottságának, elnöke a Jedlik Ányos kuratóriumnak, vezetője a Szegedi Egyetem Fizika Doktori (PhD) Programjának. Részt vesz több magyar és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában. 1995 júniusában ott volt a Professzorok Batthyány Körének alapító tagjai között.
Munkásságát 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben a Bolyai János Alapítvány Bolyai-díjával ismerték el. 1998-2001-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban, 2001-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.
Tudományos kutatásai során új lézerfizikai jelenségeket fedezett fel, a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópiában új irányzatot alapozott meg. Nevéhez fűződik egy új lézerfizikai alapjelenség (az úgynevezett ön-Q-kapcsolás) elméleti kidolgozása, kísérleti kimutatása és bizonyítása. Alapvető eredményeket ért el a piko- és femtoszekundumos lézerimpulzusok erősítése és terjedése során fellépő torzulások vizsgálatában, univerzális összefüggéseket ismert fel a klasszikus optika területén, több fotolitográfiai elvet dolgozott ki.
Jelentős orvosfizikai munkássága is. Az általa kifejlesztett, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebb és a legpontosabb műtéti technikát biztosító femtoszekundumos lézert a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának szemészeti klinikáján 2012. április 3-án helyezték üzembe. Az új berendezés a szaruhártya-átültetéseknél és más szemsebészeti korrekciós műtéteknél lehetővé teszi, hogy az előre betáplált adatok alapján a számítógép egyénre szabottan, önállóan végezze el a műveleteket, így a beavatkozások könnyebbé, gyorsabbá és megbízhatóbbá válnak.
Jelenits István - ÉLETRAJZ
Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun, 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát, majd 1959-ben a Hittudományi Akadémiát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, és négy év múlva szentelték pappá Egerben.
1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
1985 és 1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től évekig tanított a gödi, illetve 1994-től a váci piarista iskolákban, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika tanára, tanszékvezetője, majd emeritus professzora. 1993-1997 között tagja volt az Országos Köznevelési Tanácsnak, 1998-2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának. 1995 óta elnöke a Pilinszky János Társaságnak, később Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaságnak.
Számos írása jelent meg a Szentírásról, Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról, elsősorban a Vigilia és az Új Ember folyóirat hasábjain. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999 és 2001 között öt kötetben jelentette meg, ezek közül a Betű és lélek bibliamagyarázatokat tartalmazó könyv a harmadik kiadását érte meg. 2002-ben 70. születésnapjáról az Útjaidon című ünnepi kötettel emlékeztek meg. Tótfalusy (Tótfalusi) István álnéven verseket is írt. 2007-ben jelent meg Ha valaki beszél... című interjú- és verseskötete. Rendszeresen tart pedagógiai, irodalmi és bibliai tárgyú előadásokat a budapesti piarista kápolnában és szerte az országban.
Tevékenységét 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal állami kitüntetéssel ismerték el. 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki példaértékű teológusi tevékenységéért, filozófiai mélységű műveiért, pedagógusi és lelkipásztori működéséért, továbbá a katolikus oktatás újjászervezésében vállalt szerepéért, a piarista rend szellemének és hagyományainak megmaradásáért és megerősítéséért vállalt fáradhatatlan munkálkodásáért. Számos egyéb kitüntetésben részesült, 1999-ben Eötvös József-díjban, 2000-ben Trefort Ágoston-díjban, 2001-ben Magyar Örökség Díjban, 2003-ban Prima-díjban a magyar oktatás és köznevelés kategóriában, 2005-ben Fraknói Vilmos-, 2007-ben Stephanus-díjban.
Kocsis Zoltán - ÉLETRAJZ
Kocsis Zoltán 1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke. 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc voltak a tanárai.
Nemzetközi karrierje 18 éves korában, a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyén aratott győzelemmel indult. Néhány év alatt szinte berobbant a nemzetközi zenei világba, meghívás meghívást követett Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet meghatározó zenei központjaiba és fesztiváljaira. A fiatal zongoraművész emlékezetes koncertet adott Szvjatoszlav Richterrel Franciaországban, ahol négykezes darabokat játszottak.
Huszonöt évesen már a világ összes jelentős zenekarával fellépett, így a Berlini Filharmonikusokkal, a Royal Philharmonic Orchestrával, a Bécsi Filharmonikusokkal, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral, s olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado vagy Christoph von Dohnányi.
1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellép és zongoraművész pályája mellett komponál is. Alapító tagja a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekvő kortárs zenei csoportnak, az Új Zenei Stúdiónak. 1997 óta ő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója.
A Denon, Hungaroton, Philips Classics és Quintana lemezcégek részére készített több felvétel után Kocsis Zoltán a Philips Classics exkluzív művésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy-lemezéért Gramophon díjat és az Év Hangszeres Felvétele Díját vehette át.
Kocsis Zoltán 1973-ban Liszt Ferenc-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1990-ben kiváló művész címet kapott. 2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, a francia kulturális minisztertől ugyanekkor vehette át a művészeti érdemrend lovagi fokozatát muzsikusi tevékenységéért és a francia zene népszerűsítése érdekében végzett munkájáért. 2005-ben a magyar zenei életben betöltött korszakos jelentőségű szerepéért másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-ban, Bartók születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory-díjat. 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is kitüntették.
A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója, 1990 óta születésnapján, minden év május 30-án koncertet ad, amelynek teljes bevételét a gyermekmentő szolgálat javára ajánlja fel.
Marton Éva - ÉLETRAJZ
Marton Éva 1943. június 18-án született Budapesten. 1968-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, s az Operaház tagja lett, ahol Rimszkij-Korszakov Az aranykakas című operájában debütált. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a frankfurti operához szerződött. Nemzetközi karrierje Firenzében a Tell Vilmos Matildájának eléneklésével indult. A világ összes nagy színpadát meghódította, énekelt Bécsben, a New York-i Metropolitanben, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, a salzburgi fesztiválon. A milánói Scalában hatalmas sikert aratott Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájában - Melis Györggyel 1978-ban először énekeltek magyarul a Scala kétszáz éves történetében.
Marton Éva önmagával és másokkal szemben is maximalista, az ének mellett nagyon fontosnak tekinti a színészi játékot is. Az operaénekesek közül az övé az egyik legnagyobb repertoár, középpontban Mozart, Verdi, Wagner, Puccini és Richard Strauss műveivel; több tucatnyi szerepe mindegyikét az eredeti nyelven tudja. Pályája elején lírai szoprán szerepeket énekelt, később a világ egyik legnagyobb drámai szopránja lett. A Turandot címszerepét 1983-ban énekelte először a bécsi operaházban, a következő évben a darab egy áriájával ő nyitotta meg a 100 éves Metropolitan nyolcórás gálakoncertjét, 1987-ben e szerepben debütált a londoni Covent Gardenben. Pályafutása 25. évfordulóján, 1993-ban az Operaházban énekelte először a Bánk bán Gertrúdját, e szerepét megismételte az opera nagyszabású filmváltozatában, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásán.
1980 óta szabadúszó. 2002-2007 között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetője volt, tevékenységéért 2008-ban a város díszpolgárává választották. Évek óta tart mesterkurzusokat itthon és külföldön, s számtalan énekverseny zsűrijében elnökölt. 2005 óta ő a Liszt Ferenc Zeneakadémián az ének tanszak vezetője, 2007-ben egyetemi tanárnak nevezték ki. A jelen és a jövő tehetségeinek képzése mellett számtalan jótékonysági eseményhez ajánlja fel segítségét. 2008 tavaszán Barcelonában Richard Strauss Elektra című operája Klytämnestrájaként negyvenéves pályafutás után gyakorlatilag elbúcsúzott az operaszínpadtól, de tavaly a budapesti Operaház szeptemberi évadnyitóján a Bánk bán ősváltozatának Gertrúdjaként ismét színpadra lépett.
Marton Éva művészetét számtalan kitüntetéssel ismerték el, egyebek között a New York Times többször az év művészének választotta, a bécsi operaház örökös tagja. Itthon 1991-ben Bartók-Pásztory Ditta-díjjal, 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben megkapta a Magyarság Hírnevéért Díjat. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2006-ban a Bartók-emlékdíjat vehette át. 2011-ben megkapta a nemzetközi operaélet egyik legrangosabb kitüntetését, a barcelonai Liceu operaház aranyérmét.
A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője kapta meg a Corvin-láncot szerdán, és tízéves szünet után ismét megkezdte működését a Corvin-lánc Testület. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a kitüntetés történetéről és a díjazottakról:
A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először - Mátyás király születésnapjának tiszteletére - 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom.
1930 és 1942 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot. Kitüntetésben részesült többek között Berzeviczy Albert történettudós, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós, Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész. Az utolsó Corvin-láncot Schütz Antal hittudós, piarista szerzetes kapta 1942-ben. (Az egyik utolsó Corvin-kitüntetést, a Corvin-koszorút - mások között - Lehár Ferenc zeneszerző vehette át 1943-ban.)
A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra. 2001 augusztusában és decemberében adták át hat-hat kiemelkedő személyiségnek, majd a 2002-es kormányváltás után az adományozás szünetelt. A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány jelezte, hogy újra kívánja éleszteni a kitüntetést. Az idei év elejétől hatályos, az állami kitüntetésekről szóló törvény szerint a Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. Az adományozottak száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el.
A Corvin-lánc kitüntetés egy olasz művésztől eredő, 15. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja "Mathias Rex Hungariae" körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű reneszánsz díszítmény övezi, amelybe felül mondatszalag fonódik "Pro scientia - litteris - et artibus" felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.
Az adományozást úgy kell megörökíteni, hogy a díjazott nevét és az adományozás évszámát bevésik a kitüntetés hátlapjába. Ha a kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, az érmet a "Lezárva" felirattal és az utolsó adományozott kitüntetés birtoklási joga megszűnési évszámának bevésésével kell lezárni, és végleges megőrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átadni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról.
A 2001. évi tizenkét díjazott közül időközben négyen elhunytak, így a mostani öt új kitüntetettel a Magyar Corvin-lánc Testület tizenhárom tagúra bővül. Mellettük testületi üléseken a miniszterelnök képviseletében teljes jogú tagként a Corvin-lánc Iroda vezetője foglal helyet. (A tisztségre Orbán Viktor kormányfő 2011. április 1-jei hatállyal Granasztói György történészt nevezte ki.) Az évente egyszer ülésező testület amolyan bölcsek tanácsaként működik, véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást és művelődést érintő, valamint a nemzet sorsát, jövőjét befolyásoló kérdésekről. Az új szabályozás szerint megszűnik az a korábbi lehetőség, amely szerint minden kitüntetett háromévente egyszer, egytől három évig terjedő időtartamra jelölhetett egy ösztöndíjast, aki alkotó tevékenységének támogatására havonta nettó 500 ezer forint juttatásban részesült.
Az újjáalapított Corvin-lánc kitüntetettjei 2001-ben:
Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus (2002-ben elhunyt);
Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató;
Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) Belgiumban élő közgazdász-bankár, az MTA külső tagja;
Lovász László Wolf-díjas és Széchenyi Nagydíjas (2008) matematikus, akadémikus;
Lukács János (John Lukacs) Egyesült Államokban élő történész;
Makovecz Imre Kossuth-díjas építész (2011-ben elhunyt);
Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth Nagydíjas (2011) irodalomtörténész, az MTA doktora, a Corvin-lánc testület elnöke;
Oláh György Egyesült Államokban élő Nobel-díjas és Széchenyi Nagydíjas (2011) kémikus, az MTA tiszteleti tagja;
Szabó Magda Kossuth-díjas író (2007-ben elhunyt);
Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész;
Teller Ede Egyesült Államokban élt atomfizikus, az MTA tiszteleti tagja (2003-ban elhunyt);
Zsigmond Vilmos Egyesült Államokban élő Oscar-díjas operatőr.
Az új kitüntetettek életrajzai:
Bor Zsolt - ÉLETRAJZ
Bor Zsolt 1949. június 20-án született Orosházán. 1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetem Rádióelektronikai Karán végzett elektromérnökként, 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) fizikából is diplomázott. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben kandidátusi, 1984-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett fizikából.
Kutatási területe a lézerfizika, az optika és a kísérleti fizika. 1973-tól 1989-ig a JATE TTK kísérleti fizika tanszékén dolgozott. 1977 és 1987 között megszakításokkal több mint 6 évet töltött a göttingeni Max Planck Intézet lézerfizikai részlegében, ahol a pikoszekundumos lézerimpulzusok generálásával és a femtoszekundumos optikával foglalkozott.
1988-tól ő irányította Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a JATE közös Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportját. 1989-ben megalapította és egyetemi tanárként azóta is vezeti a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét.
1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagja lett. 1993-ban a londoni székhelyű Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Tagja az Európai Fizikai Társulatnak, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának és Biofizikai Osztályközi Tudományos Bizottságának, az MTA Szegedi Területi Bizottságának, a JATE Habilitációs Bizottságának, elnöke a Jedlik Ányos kuratóriumnak, vezetője a Szegedi Egyetem Fizika Doktori (PhD) Programjának. Részt vesz több magyar és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában. 1995 júniusában ott volt a Professzorok Batthyány Körének alapító tagjai között.
Munkásságát 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben a Bolyai János Alapítvány Bolyai-díjával ismerték el. 1998-2001-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban, 2001-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.
Tudományos kutatásai során új lézerfizikai jelenségeket fedezett fel, a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópiában új irányzatot alapozott meg. Nevéhez fűződik egy új lézerfizikai alapjelenség (az úgynevezett ön-Q-kapcsolás) elméleti kidolgozása, kísérleti kimutatása és bizonyítása. Alapvető eredményeket ért el a piko- és femtoszekundumos lézerimpulzusok erősítése és terjedése során fellépő torzulások vizsgálatában, univerzális összefüggéseket ismert fel a klasszikus optika területén, több fotolitográfiai elvet dolgozott ki.
Jelentős orvosfizikai munkássága is. Az általa kifejlesztett, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebb és a legpontosabb műtéti technikát biztosító femtoszekundumos lézert a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának szemészeti klinikáján 2012. április 3-án helyezték üzembe. Az új berendezés a szaruhártya-átültetéseknél és más szemsebészeti korrekciós műtéteknél lehetővé teszi, hogy az előre betáplált adatok alapján a számítógép egyénre szabottan, önállóan végezze el a műveleteket, így a beavatkozások könnyebbé, gyorsabbá és megbízhatóbbá válnak.
Jelenits István - ÉLETRAJZ
Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun, 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát, majd 1959-ben a Hittudományi Akadémiát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, és négy év múlva szentelték pappá Egerben.
1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
1985 és 1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től évekig tanított a gödi, illetve 1994-től a váci piarista iskolákban, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika tanára, tanszékvezetője, majd emeritus professzora. 1993-1997 között tagja volt az Országos Köznevelési Tanácsnak, 1998-2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának. 1995 óta elnöke a Pilinszky János Társaságnak, később Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaságnak.
Számos írása jelent meg a Szentírásról, Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról, elsősorban a Vigilia és az Új Ember folyóirat hasábjain. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999 és 2001 között öt kötetben jelentette meg, ezek közül a Betű és lélek bibliamagyarázatokat tartalmazó könyv a harmadik kiadását érte meg. 2002-ben 70. születésnapjáról az Útjaidon című ünnepi kötettel emlékeztek meg. Tótfalusy (Tótfalusi) István álnéven verseket is írt. 2007-ben jelent meg Ha valaki beszél... című interjú- és verseskötete. Rendszeresen tart pedagógiai, irodalmi és bibliai tárgyú előadásokat a budapesti piarista kápolnában és szerte az országban.
Tevékenységét 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal állami kitüntetéssel ismerték el. 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki példaértékű teológusi tevékenységéért, filozófiai mélységű műveiért, pedagógusi és lelkipásztori működéséért, továbbá a katolikus oktatás újjászervezésében vállalt szerepéért, a piarista rend szellemének és hagyományainak megmaradásáért és megerősítéséért vállalt fáradhatatlan munkálkodásáért. Számos egyéb kitüntetésben részesült, 1999-ben Eötvös József-díjban, 2000-ben Trefort Ágoston-díjban, 2001-ben Magyar Örökség Díjban, 2003-ban Prima-díjban a magyar oktatás és köznevelés kategóriában, 2005-ben Fraknói Vilmos-, 2007-ben Stephanus-díjban.
Kocsis Zoltán - ÉLETRAJZ
Kocsis Zoltán 1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke. 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc voltak a tanárai.
Nemzetközi karrierje 18 éves korában, a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyén aratott győzelemmel indult. Néhány év alatt szinte berobbant a nemzetközi zenei világba, meghívás meghívást követett Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet meghatározó zenei központjaiba és fesztiváljaira. A fiatal zongoraművész emlékezetes koncertet adott Szvjatoszlav Richterrel Franciaországban, ahol négykezes darabokat játszottak.
Huszonöt évesen már a világ összes jelentős zenekarával fellépett, így a Berlini Filharmonikusokkal, a Royal Philharmonic Orchestrával, a Bécsi Filharmonikusokkal, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral, s olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado vagy Christoph von Dohnányi.
1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellép és zongoraművész pályája mellett komponál is. Alapító tagja a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekvő kortárs zenei csoportnak, az Új Zenei Stúdiónak. 1997 óta ő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója.
A Denon, Hungaroton, Philips Classics és Quintana lemezcégek részére készített több felvétel után Kocsis Zoltán a Philips Classics exkluzív művésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy-lemezéért Gramophon díjat és az Év Hangszeres Felvétele Díját vehette át.
Kocsis Zoltán 1973-ban Liszt Ferenc-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1990-ben kiváló művész címet kapott. 2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, a francia kulturális minisztertől ugyanekkor vehette át a művészeti érdemrend lovagi fokozatát muzsikusi tevékenységéért és a francia zene népszerűsítése érdekében végzett munkájáért. 2005-ben a magyar zenei életben betöltött korszakos jelentőségű szerepéért másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006-ban, Bartók születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory-díjat. 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is kitüntették.
A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója, 1990 óta születésnapján, minden év május 30-án koncertet ad, amelynek teljes bevételét a gyermekmentő szolgálat javára ajánlja fel.
Marton Éva - ÉLETRAJZ
Marton Éva 1943. június 18-án született Budapesten. 1968-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, s az Operaház tagja lett, ahol Rimszkij-Korszakov Az aranykakas című operájában debütált. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a frankfurti operához szerződött. Nemzetközi karrierje Firenzében a Tell Vilmos Matildájának eléneklésével indult. A világ összes nagy színpadát meghódította, énekelt Bécsben, a New York-i Metropolitanben, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, a salzburgi fesztiválon. A milánói Scalában hatalmas sikert aratott Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájában - Melis Györggyel 1978-ban először énekeltek magyarul a Scala kétszáz éves történetében.
Marton Éva önmagával és másokkal szemben is maximalista, az ének mellett nagyon fontosnak tekinti a színészi játékot is. Az operaénekesek közül az övé az egyik legnagyobb repertoár, középpontban Mozart, Verdi, Wagner, Puccini és Richard Strauss műveivel; több tucatnyi szerepe mindegyikét az eredeti nyelven tudja. Pályája elején lírai szoprán szerepeket énekelt, később a világ egyik legnagyobb drámai szopránja lett. A Turandot címszerepét 1983-ban énekelte először a bécsi operaházban, a következő évben a darab egy áriájával ő nyitotta meg a 100 éves Metropolitan nyolcórás gálakoncertjét, 1987-ben e szerepben debütált a londoni Covent Gardenben. Pályafutása 25. évfordulóján, 1993-ban az Operaházban énekelte először a Bánk bán Gertrúdját, e szerepét megismételte az opera nagyszabású filmváltozatában, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásán.
1980 óta szabadúszó. 2002-2007 között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetője volt, tevékenységéért 2008-ban a város díszpolgárává választották. Évek óta tart mesterkurzusokat itthon és külföldön, s számtalan énekverseny zsűrijében elnökölt. 2005 óta ő a Liszt Ferenc Zeneakadémián az ének tanszak vezetője, 2007-ben egyetemi tanárnak nevezték ki. A jelen és a jövő tehetségeinek képzése mellett számtalan jótékonysági eseményhez ajánlja fel segítségét. 2008 tavaszán Barcelonában Richard Strauss Elektra című operája Klytämnestrájaként negyvenéves pályafutás után gyakorlatilag elbúcsúzott az operaszínpadtól, de tavaly a budapesti Operaház szeptemberi évadnyitóján a Bánk bán ősváltozatának Gertrúdjaként ismét színpadra lépett.
Marton Éva művészetét számtalan kitüntetéssel ismerték el, egyebek között a New York Times többször az év művészének választotta, a bécsi operaház örökös tagja. Itthon 1991-ben Bartók-Pásztory Ditta-díjjal, 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben megkapta a Magyarság Hírnevéért Díjat. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2006-ban a Bartók-emlékdíjat vehette át. 2011-ben megkapta a nemzetközi operaélet egyik legrangosabb kitüntetését, a barcelonai Liceu operaház aranyérmét.
0 Megjegyzések