Az Antal Mátyás karigazgatásával működő Nemzeti Énekkar ismét Kassán lép fel: csütörtökön a Dom Umeniában, a kassai Művészetek Házában a cseh zeneirodalom egyik legkimagaslóbb képviselője, Dvorák Requiemjét adják elő Zbynek Müller vezényletével és a Kassai Szlovák Állami Filharmonikus Zenekarral.
(MTI) Az együttesnek több mint fél évtizede van szoros kapcsolata a Kassai Szlovák Állami Filharmonikus Zenekarral. Tóth Antal vezető énekkari menedzser elmondta, hogy 2002 óta szinte minden évben visszahívják őket, a kiválasztott darabot közösen adják elő.
A csütörtöki koncert szólistái Miksch Adrienn (szoprán), Magdalena Idzik (alt), Michal Lehotsky (tenor), Peter Mikulás (basszus). Az 1884-ben komponált Stabat Mater hihetetlen sikere után Dvorák számos külföldi felkérést kapott hasonló, nagyszabású vokális művek írására, így született meg A kísértetmenyasszony Birmingham, a Szent Ludmilla pedig Leeds számára.
Bár a siker ezek bemutatóin sem maradt el, a zeneszerző elégedetlen volt újabb műveivel: úgy érezte, a Stabat mater mindenkihez egyformán szóló, egyetemesen emberi tartalmával szemben ezekben túlságosan megkötötték fantáziáját a jelentéktelenebb szövegek.
A VIII. szimfónia befejezése után ezért úgy határozott, ismét önaga számára és nem megrendelésre zenésíti meg a halotti mise hagyományos szövegrészeit. A kompozíciós munka 1890. január 1-jétől október 31-ig tartott, a mű először a Birminghami Zenei Fesztiválon csendült fel 1891. október 9-én.
A magyar közönség a Nemzeti Énekkarral legközelebb június 30-án találkozhat a Hagyományok Házában, ahol Lajtha László születésének 120. évfordulójára emlékeznek.
A csütörtöki koncert szólistái Miksch Adrienn (szoprán), Magdalena Idzik (alt), Michal Lehotsky (tenor), Peter Mikulás (basszus). Az 1884-ben komponált Stabat Mater hihetetlen sikere után Dvorák számos külföldi felkérést kapott hasonló, nagyszabású vokális művek írására, így született meg A kísértetmenyasszony Birmingham, a Szent Ludmilla pedig Leeds számára.
Bár a siker ezek bemutatóin sem maradt el, a zeneszerző elégedetlen volt újabb műveivel: úgy érezte, a Stabat mater mindenkihez egyformán szóló, egyetemesen emberi tartalmával szemben ezekben túlságosan megkötötték fantáziáját a jelentéktelenebb szövegek.
A VIII. szimfónia befejezése után ezért úgy határozott, ismét önaga számára és nem megrendelésre zenésíti meg a halotti mise hagyományos szövegrészeit. A kompozíciós munka 1890. január 1-jétől október 31-ig tartott, a mű először a Birminghami Zenei Fesztiválon csendült fel 1891. október 9-én.
A magyar közönség a Nemzeti Énekkarral legközelebb június 30-án találkozhat a Hagyományok Házában, ahol Lajtha László születésének 120. évfordulójára emlékeznek.
0 Megjegyzések