Nagy időszaki kiállítással ünneplik a Sixtusi Madonna születésének ötszázadik évfordulóját a drezdai állami műgyűjtemények.
(MTI) A Sixtusi Madonna – 500 éves Raffaello kultuszfestménye című, szombaton nyíló kiállítás először mutatja be a világhírű mű teljes történetét a reneszánszkori keletkezésétől jelenkori globális mítosszá válásáig.
"A tárlat rávilágít a festmény keletkezésének körülményeire, a megbízóra, az emberiség egyik legismertebb alkotásának sorsára és vándorlására. Emellett a kép művészet- és kultúrtörténeti, irodalmi és szellemtörténeti utóhatását is bemutatja a kiállítás" – mondta el Bernhard Maaz, az Zwingerben lévő régi mesterek gyűjteményének igazgatója.
A mű történetét 140 kiállítási tárgy mutatja be, köztük jelentős múzeumok és archívumok kölcsönadományai, például Raffaello egyéb művei vagy más reneszánsz művészek alkotásai.
Raffaellótól látható lesz például a londoni National Gallerytől kölcsönkapott Garvagh Madonna, egy angyaltöredék a Vatikánból, egy rajz a bécsi Albertinából illetve a Hölgy fátyollal (Donna velata) című kép. Az eredetileg a firenzei Pitti-palotában őrzött, Raffaello legszebb nőportréjaként számon tartott festmény és a Sixtusi Madonna először látható együtt.
Az "ünnepelt", a Sixtusi Madonna a kiállítás idejére új helyet kapott. Az eredetileg az első emeleten helyet foglaló mestermű új keretben és újraüvegezve a földszinti Gobelin-teremben fogadja majd a látogatókat központi kiállítási tárgyként három hónapon át – mondta el Andreas Henning szakértő.
A Sixtusi Madonna hamarabb tett szert nagy népszerűségre, mint da Vinci Mona Lisája. Míg Raffaello műve már a 19. század közepén mítosszá vált, a Mona Lisa csak 1911-ben vált jelenséggé – fogalmazott a szakértő.
A festménnyel az irodalom, a zene, a képzőművészet és a fotográfia 1800 körül kezdett el foglalkozni, a képet ekkor már másolták és reprodukálták. Ugyanebben az időben kezdtek a kép angyalkái önállóan is híressé válni.
A Sixtusi Madonnát Raffaello Santi (1483–1520) 1512–13-ban festette II. Gyula pápa megbízásából a piacenzai Szent Sixtus kolostori templom számára.
A 265 centiméterszer 201 centiméteres festmény isteni jelenést ábrázol. Madonna Jézussal a karján lép elő nyitott függönyök közül, lábainál két mártír, II. Sixtus pápa és Szent Barbara térdel. A képet többek között az alsó keretnél várakozón könyöklő pufók angyalok tették világhírűvé. A figurákat Raffaello utolsóként helyezte a földi világ küszöbére, hogy optikailag egységesítse a művet.
A Sixtusi Madonnát 1754-ben mintegy kétévnyi tárgyalás után II. Frigyes Ágost szász választófejedelem vásárolta meg. Azóta a drezdai festménygyűjtemény része.
"A tárlat rávilágít a festmény keletkezésének körülményeire, a megbízóra, az emberiség egyik legismertebb alkotásának sorsára és vándorlására. Emellett a kép művészet- és kultúrtörténeti, irodalmi és szellemtörténeti utóhatását is bemutatja a kiállítás" – mondta el Bernhard Maaz, az Zwingerben lévő régi mesterek gyűjteményének igazgatója.
A mű történetét 140 kiállítási tárgy mutatja be, köztük jelentős múzeumok és archívumok kölcsönadományai, például Raffaello egyéb művei vagy más reneszánsz művészek alkotásai.
Raffaellótól látható lesz például a londoni National Gallerytől kölcsönkapott Garvagh Madonna, egy angyaltöredék a Vatikánból, egy rajz a bécsi Albertinából illetve a Hölgy fátyollal (Donna velata) című kép. Az eredetileg a firenzei Pitti-palotában őrzött, Raffaello legszebb nőportréjaként számon tartott festmény és a Sixtusi Madonna először látható együtt.
Az "ünnepelt", a Sixtusi Madonna a kiállítás idejére új helyet kapott. Az eredetileg az első emeleten helyet foglaló mestermű új keretben és újraüvegezve a földszinti Gobelin-teremben fogadja majd a látogatókat központi kiállítási tárgyként három hónapon át – mondta el Andreas Henning szakértő.
A Sixtusi Madonna hamarabb tett szert nagy népszerűségre, mint da Vinci Mona Lisája. Míg Raffaello műve már a 19. század közepén mítosszá vált, a Mona Lisa csak 1911-ben vált jelenséggé – fogalmazott a szakértő.
A festménnyel az irodalom, a zene, a képzőművészet és a fotográfia 1800 körül kezdett el foglalkozni, a képet ekkor már másolták és reprodukálták. Ugyanebben az időben kezdtek a kép angyalkái önállóan is híressé válni.
A Sixtusi Madonnát Raffaello Santi (1483–1520) 1512–13-ban festette II. Gyula pápa megbízásából a piacenzai Szent Sixtus kolostori templom számára.
A 265 centiméterszer 201 centiméteres festmény isteni jelenést ábrázol. Madonna Jézussal a karján lép elő nyitott függönyök közül, lábainál két mártír, II. Sixtus pápa és Szent Barbara térdel. A képet többek között az alsó keretnél várakozón könyöklő pufók angyalok tették világhírűvé. A figurákat Raffaello utolsóként helyezte a földi világ küszöbére, hogy optikailag egységesítse a művet.
A Sixtusi Madonnát 1754-ben mintegy kétévnyi tárgyalás után II. Frigyes Ágost szász választófejedelem vásárolta meg. Azóta a drezdai festménygyűjtemény része.
0 Megjegyzések