Ahogyan sok népnek, úgy például a tibetieknek is a buddhizmus felvétele előtt megvolt a saját hite amelyet bön-nek neveztek. A bőn hagyományt aztán később a buddhizmus rendszerezte....
Az általánosan elfogadott nézet szerint a bön vallás egy olyan természeti hit, életfilozófia volt, melynek sok eleme hasonlóságot mutat az ősi táltos hagyományokkal. „A nemzetközi szakirodalomban az ősi, szkíta-hun vallást sámánizmusnak nevezik. A Kínában élő mongol nyelvészek szerint a sámán elnevezés egy kései tudományos műszó, melyet a tunguzok szellemi vezető után ráhúztak minden népre, szerintük az eredeti ősvallást bükünek vagy bögünek hívhatták, mely rokon a mongol böge, szellemi vezető, mágus, vagy éppen a magyar bűbáj, vagyis varázslatos szóval. A külföldi orientalista nyelvészek továbbá azt is állítják, hogy a kínaiak varázslónőre alkalmazott „vu” szava és maga a varázslási praktikák mind az íjfeszítő, szkíta-hun népektől származott.”