A noruz a legnagyobb és legjelentősebb ünnep az ujgurok, türkök és sok közép-ázsiai nép körében. Különböző helyi elnevezései novruz, nowrouz, nooruz, navruz, nauroz, illetve nevruz.  Annak ellenére, hogy csak iszlám országokban ünneplik, ez nem egy vallási ünnep, hanem a természet szimbolikus, ciklikus halálának és újjászületésének, jóval az iszlám előtti időkből megmaradt ünnepe.

A noruz eredetét, a türk írástudók, az ősi Mezopotámiába helyezik, ahol a babiloni, perzsa ujjévet március 21-től ünnepelték tizenkét napon át.

A noruz a beköszönő meleg napokhoz és a mezőgazdasági munkálatok megkezdéséhez kötődik. Ilyenkor számos termékenységi és mágikus rítust mutatnak be.

A noruz ünnepkör, a csillagászati számítások alapján meghatározott noruzt megelőző négy héthez köthető, ahol mindegyik hét az asztrológiai négy alapelemnek felel meg, úgymint Su Heptisi a víz hete, Ot Heptisi a tűz hete, Tuprak Heptisi a föld hete, Ahiri Heptisi az utolsó hét, a levegő hete. A hiedelem szerint a víz hetén a víz elevenedik meg, a tűz hetén a tűz, a föld hetén a föld, majd az utolsó héten, a levegő hetén a szél kibontja a rügyeket, és a természet feltámad. Napjaink rohanó világában azonban, a noruz megünneplése, 1-7 napig tart.

A legtöbb rítus és ceremónia az ünnepség legfontosabb napjához, az utolsó szerdához kötődik, mely a tavaszi napéjegyenlőség előtti szerda, mely emberi lét valamennyi aspektusával kapcsolatban áll. Ezek a rítusok az egyén, a család és a közösség jólétét célozzák, és az elmúlt év bajaitól való megszabadulást, a csapások elhárítását biztosítják.

Az ujgur hagyományok szerint a noruz egy napján, a város apraja-nagyja, öreg és fiatal, férfi és nő, összegyűlik a város egy nagyon szép, nyilvános helyén, például egy parkban, ahol együtt ünnepelnek.

Ilyenkor a legszebb népviseleteiket viselik, énekelnek és táncolnak, játszanak. A költők és írók a noruznak ajánlják műveiket. A mesemondók viccekkel és rövid, mulatságos történetekkel szórakoztatják a közönséget, a zenészek és táncosok bemutathatják tehetségüket. Olyan játékokat láthatunk, mint az Oghlakh Tarthish -Tartsd a kecskét-, a Bayge-t, azaz lóversenyt, valamint manapság egyre ritkábban a Dawaz-t, ami egy egyedi ujgur kötéltánc mutatvány. Mindezek több száz nézőt vonzanak. A kislányok a földön ülve játszanak. Mások a zenészek köré telepedve hallgatják a jellegzetes ujgur zenét, a Tizenkét Mukámot. Ilyenkor mindenki művészetének legjavát adja a nép szórakoztatására.

A felkészülés az ünnepre, már pár hónappal korábban megkezdődik. Először kiválasztanak néhány személyt, akik felelősek az adományok begyűjtéséért. A noruz idején egy különleges ételt készítenek, a noruz-ételt, mely búzát, rizst, gabonát, húst, tejet és vizet tartalmaz. A noruz-étel mellett ilyenkor bőségesen tálalnak fel zöldségféléket és gyümölcsöket. A hagyományok szerint ilyenkor mindenkinek meg kell kóstolnia a valamilyen noruz-ételt.

Bár minden ujgur nagyon fontos ünnepnek tartja noruzt, azt senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mióta is ünneplik. Abban azonban egyet értenek, hogy még az iszlám előtti időkből származik.
Forrás: http://www.ujgur.hu