Több százmilliárd forintot kellene visszafizetnie az OTP Bank Zrt.-nek a Szegedi Ítélőtábla precedens döntése után az általa megkárosított ügyfelek számára, ám ezt – Csányi Sándor bejelentése szerint – ők nem akarják megtenni.
Mint ismeretes, Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke másodfokon is pert nyert az OTP Bank Zrt-vel szemben, április 26-án. Jogerősen is kimondták: tisztességtelen az a banki elszámolási mód, amellyel a havonta fizetendő törlesztő részletek kiszámolásánál deviza eladási árfolyamon számolt akkor, akkor magát a hitelt deviza vételi árfolyamon számította. Az ily módon keletkező árfolyam különbségekkel pedig a bank a saját nyereségét növelte az adós kárára.
A Szegedi Ítélőtábla kötelezte a bankot arra, hogy a hitelek és kölcsönök tekintetében egységesítse a deviza átszámításának gyakorlatát, mely szerint: amennyiben deviza vételi árfolyamot alkalmaz a hitel folyósításakor, abban az esetben a törlesztő részleteket is kötelezően deviza vételi árfolyamon kell számítaniuk. Precedens ítéletről beszélünk, mert, bár az OTP Bankkal szemben mondták ki, az összes, hasonló elszámolási gyakorlatot alkalmazó bankra érvényes és kötelező erejű, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat kizárólag a tőzsde-ügyleteknél szabályos, hiteltermékek vonatkozásában tiltja a törvény. A hiteltermékek vonatkozásában kizárólag egységes, tehát vagy eladási, vagy vételi, vagy pedig középárfolyamon számolhatnak a termék teljes futamideje alatt.
A bíróság véleménye alapján 240-320 milliárd forint az az összeg, amellyel a fentiek alapján túlfizetésben vannak az ügyfelek. Az ország területén belül kiadott, teljes hitelállományra vetítve pedig ez az összeg elérheti a 800-900 milliárd forintot.
A bíróság véleményével szemben a Bankszövetség 20-30 milliárd forintra becsüli ugyanezt az összeget, míg Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke 100-150 milliárd forintról beszél. Bár az összegek a különféle szervezetek meglátása szerint nem egyeznek meg, a lényeg az: milliárdokat vettek el jogalap nélkül, illetve jogszerűtlenül az adósoktól. Felmerül a kérdés: mi történik abban az esetben, ha egy adós azért került az utcára, mert egy bank nyerészkedésének az áldozatává vált? Hiszen elindultak a kilakoltatások, és az ilyen, vagy hasonlóan törvényszegő banki gyakorlattal mesterségesen felgenerált pénzintézeti követelések nyomán indultak meg a végrehajtások, ezzel együtt a kilakoltatások, és dőltek romba életek. …
Mindenesetre a bankoknak két lehetőségük maradt a precedens ítélet meghozatala után: vagy jóváírják a tőketartozásra a jogalap nélkül felszámított összegeket, vagy pedig visszafizetik azt, késedelmi kamattal együtt.
Bár Csányi Sándor azt közölte a Népszavával, hogy a folyamatban lévő ügyet nem kommentálnak, viszont a jogerős ítélettel szemben fellebbezést nyújtanak be a Kúriánál. Kilátásba helyezte azt is: amennyiben a Kúria mégis a banknak adna igazat, abban az esetben büntető- és polgári eljárásokat fog indítani a bankot feljelentőkkel szemben.
Mint ismeretes, Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke másodfokon is pert nyert az OTP Bank Zrt-vel szemben, április 26-án. Jogerősen is kimondták: tisztességtelen az a banki elszámolási mód, amellyel a havonta fizetendő törlesztő részletek kiszámolásánál deviza eladási árfolyamon számolt akkor, akkor magát a hitelt deviza vételi árfolyamon számította. Az ily módon keletkező árfolyam különbségekkel pedig a bank a saját nyereségét növelte az adós kárára.
A Szegedi Ítélőtábla kötelezte a bankot arra, hogy a hitelek és kölcsönök tekintetében egységesítse a deviza átszámításának gyakorlatát, mely szerint: amennyiben deviza vételi árfolyamot alkalmaz a hitel folyósításakor, abban az esetben a törlesztő részleteket is kötelezően deviza vételi árfolyamon kell számítaniuk. Precedens ítéletről beszélünk, mert, bár az OTP Bankkal szemben mondták ki, az összes, hasonló elszámolási gyakorlatot alkalmazó bankra érvényes és kötelező erejű, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat kizárólag a tőzsde-ügyleteknél szabályos, hiteltermékek vonatkozásában tiltja a törvény. A hiteltermékek vonatkozásában kizárólag egységes, tehát vagy eladási, vagy vételi, vagy pedig középárfolyamon számolhatnak a termék teljes futamideje alatt.
A bíróság véleménye alapján 240-320 milliárd forint az az összeg, amellyel a fentiek alapján túlfizetésben vannak az ügyfelek. Az ország területén belül kiadott, teljes hitelállományra vetítve pedig ez az összeg elérheti a 800-900 milliárd forintot.
A bíróság véleményével szemben a Bankszövetség 20-30 milliárd forintra becsüli ugyanezt az összeget, míg Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke 100-150 milliárd forintról beszél. Bár az összegek a különféle szervezetek meglátása szerint nem egyeznek meg, a lényeg az: milliárdokat vettek el jogalap nélkül, illetve jogszerűtlenül az adósoktól. Felmerül a kérdés: mi történik abban az esetben, ha egy adós azért került az utcára, mert egy bank nyerészkedésének az áldozatává vált? Hiszen elindultak a kilakoltatások, és az ilyen, vagy hasonlóan törvényszegő banki gyakorlattal mesterségesen felgenerált pénzintézeti követelések nyomán indultak meg a végrehajtások, ezzel együtt a kilakoltatások, és dőltek romba életek. …
Mindenesetre a bankoknak két lehetőségük maradt a precedens ítélet meghozatala után: vagy jóváírják a tőketartozásra a jogalap nélkül felszámított összegeket, vagy pedig visszafizetik azt, késedelmi kamattal együtt.
Bár Csányi Sándor azt közölte a Népszavával, hogy a folyamatban lévő ügyet nem kommentálnak, viszont a jogerős ítélettel szemben fellebbezést nyújtanak be a Kúriánál. Kilátásba helyezte azt is: amennyiben a Kúria mégis a banknak adna igazat, abban az esetben büntető- és polgári eljárásokat fog indítani a bankot feljelentőkkel szemben.
K.T.A. - Pólus Online tudósítója
0 Megjegyzések