Fotó: Mars Express / University of Arizona / NASA
Az európai űrügynökség Mars körül keringő szondája, a Mars Express 2003 óta végez méréseket a bolygó körül, az évek során gyűjtött adataival nagy része volt az egykori marsi állóvizek és a lehetséges élet nyomainak felfedezésében.
Legutóbbi hazaküldött adatai a Naprendszer legnagyobb vulkánjairól és a Mars sok millió évvel ezelőtt létezett óceánjairól adtak új információkat, majd az arizonai állami egyetem kutatói az eddigi felvételeket elemezve újabb érdekes felfedezést tettek a szonda segítségével.
Az infravörös képek a Mars északi részén fekvő, nagyjából tízmillió négyzetkilométernyi területét ábrázolják, amelyek a bolygó más, főként bazaltból álló sötét területeihez képest más jellemzőket mutattak a műszereknek, de a talaj összetétele eddig rejtély volt a tudósok előtt. A szonda műszerei szerint a fényelnyelési és visszaverési adatok azt mutatják, hogy az óriási, nagyjából Kanada területének megfelelő, hegységekkel szabdalt vidék magas vastartalmú, vulkáni eredeti üvegből áll.
A vulkáni üveg jellemzően akkor jön létre, ha az olvadt magma olyan gyorsan hűl ki, hogy nincsen ideje a benne levő ásványoknak kristályos formát felvenni. Ilyenkor homokszem nagyságú kis üveggolyók keletkeznek, a Földön általában víz alatti vulkánkitörésekkor, a bolygónknál jóval hidegebb Marson azonban a tudósok szerint akár a szárazföldön, jéggel vagy hóval érintkezve is. Az üveghegyeket az amerikai kutatók az élet kialakulásának lehetséges forrásaiként tekintik, hiszen a különféle szerves vegyületekben gazdag víz nagy mennyiségben lehetett jelen az üvegszemcsék létrejötténél.

forrás: index.hu