A kormány azt vonta le tanulságként, hogy egyszerűbb az állampolgárok adóterheit növelni, mint a multikét. Az új adó teljesen előkészítetlen: nem 2 forint lesz és a hatását sem mérték fel. (Fotó: MTI)

A telekommunikációs szektor 2012 júliusától SMS-ek után, illetve hangszolgáltatásra kivetett percalapú sarcot köteles fizetni. Úgy tűnik, a Fidesz-kormány nem sokat tanult 2010 őszéből és az ágazati különadókat övező botrányokból, sőt az új „telkóadó" mind bevezetésének módjában, mind tartalmában talán még túl is tesz előkészítetlenségével, átgondolatlanságával a korábbi távközlési válságadón.

A szakmát megint nem kérdezték meg

A kormány az új adónem kidolgozásakor ugyanazt a receptet követte, mint másfél évvel ezelőtt: a tervvel mindenféle iparági és szakmai egyeztetés nélkül állt elő. Nem csak, hogy egyetlen szolgáltatót nem kérdeztek meg, de úgy hírlik, hogy még az NMHH szakembereinek is az újságból kellett értesülniük az iparágat sújtó új adóról. Utóbbi különösen annak fényében érdekes, hogy a hatóság vezetőjének 9 éves kinevezését, valamint a hatóság rendeletalkotási jogkörrel való felruházását is azzal indokolták, hogy így az iparágat érintő szabályozást végre a szakmaiság fogja vezérelni, és hogy a politika ne dominálhassa a nemzetgazdaság szempontjából fontos távközlési ügyeket.

Persze a tervezetről ordít az is, hogy miként másfél évvel ezelőtt, úgy most sincs a javaslat rendesen átgondolva. Láthatóan nem készült például valós hatástanulmány arról, hogy ez a „csupán" 2 forintos adó – amiből idén 30, jövőre 50 milliárd extra bevételt vár a költségvetés – hogyan hat majd a fogyasztói magatartásra. Nem fogja-e ez a döntés visszafogni vagy drasztikusan átalakítani a felhasználók távközlési fogyasztását? (Hogy az iparág fejlesztési terveiről ne is beszéljünk.) És ha igen, akkor vajon hogyan alakul a várt adóbevétel?

Kiszámíthatatlanság

Továbbá a javaslat előkészítői arról sem hallottak, hogy a mostani távközlésben pont a fix díjért telefonálást és SMS-ezést kínáló szolgáltatások dominálnak. Így aztán a percalapú, illetve SMS-darabszámra kivetett adó nem csak a hétköznapi fogyasztó, de az intézményi és céges felhasználók távközlési költségeit is tervezhetetlenné teszi, hiszen az eddig fixen beárazott szolgáltatások után is a percek és SMS-ek mennyisége után kell majd adózni.

De várhatóan nem csupán az adminisztrációs terhek fognak növekedni: ha áfa is terheli a telefonadót, akkor a 2 forint valójában 2,54 forint lesz, és könnyen lehet, hogy a cégek egy részének a telefonadó után még egyéb adókat is kell fizetniük. És a kiszámíthatóságot az sem növeli, hogy az új sarcot már az idei év közepétől, vagyis pár hónapon belül kell majd elkezdeni fizetni, miközben a Fidesz a felháborodás hatására már bizonyos csoportokat kimentene az adó hatálya alól.

A mi terhünk lesz

Ám úgy tűnik, a kormány egy tekintetben mégis tanult a válságadókból: mégpedig azt, hogy a nemzetközi vállalatokat nem szabad vagy nem érdemes közvetlenül sújtani. A válságadó ugyanis egy árbevétel alapú adó volt, amit a távközlési- és energiaszolgáltatóknak kellett fizetniük – még akkor is, ha annak egy jó részét biztosan áthárították a fogyasztókra. A mostani telkóadó azonban, bár szintén a távközlési szolgáltatóktól fogják beszedni, úgy lett kitalálva, hogy azt a cégek száz százalékban velünk, fogyasztókkal fizettessék meg.

A telkóadó és annak megannyi átgondolatlansága egy újabb példa arra, hogy a kormány nem akar tanulni korábbi sikertelenségeiből. Pontosabban: végül azt vonta le magának tanulságként, hogy még mindig egyszerűbb az állampolgárok adóterheit növelni, mint a multikét.
Véleményvezér Sándor