A fura alakú lámpákról könnyű lesz felismerni
BMW 328i
 
A 2012-es 328i csupán négyhengeres, és a tény már magában sokat elárul arról, milyen lett az új széria. Még a legelvakultabb Mercedes-fanatikusoknak is alternatíva lehet az új modell, de hogy a BMW-sek mit szólnak, nem tudom.
A Hármas BMW a hatodik generációnál tart. Az F30-as sorozat hosszabb, mint a kifutó E90-es. Nem sokkal, de pont annyival, hogy nem csak a csomagtartó, de a hátsó lábtér is tudott nőni egy keveset. További jó hír azoknak, akik leginkább a kényelmes prémiumautót látják a Hármas szériában, hogy a menetkomfort is javult.

Csak részben rossz hír, hogy a 328i nem hathengeres, ahogy sokan gondolnánk, egy kis kétliteres, négyhengeres turbómotor hajtja. Hogy mi lehet a rossz egy 245 lóerős, 350 Nm csúcsnyomatékú BMW-motorban? Igazából semmi, amíg nem egy hathengeres szívóhoz hasonlítjuk. A BMW sor hatosa egyik személyes kedvencem: hihetetlen kulturáltan jár, gyönyörű a hangja, azonnal reagál a gázadásra és az ereje is pont jó. Mindebből csak az erő van meg hiánytalanul a négyhengeresben.

Szó sincs arról, hogy rossz lenne: az ereje, mint már mondtam, lenyűgöző, emellett hihetetlenül csöndes, és érthetetlenül jól fogyaszt. A most következő információt egészen biztosan nem hittem volna el senkinek, pedig igaz: Eco Pro üzemmódban – egy gombbal választhatjuk ki a spórolós, a sima, a sportos vagy a nagyon sportos beállítást –, kímélő bánásmód mellett a 328i 245 lóerős turbómotorja beéri 8,5 liter benzinnel városban.

Felmerül az emberben egy fontos kérdés: minek vesz valaki 245 lóerős autót, ha utána úgy megy vele, mint egy öreg dízellel? Vagy megfordítva, mire jó a 8,5 literes fogyasztás, ha úgyis nyomjuk neki, és végül súlyos tizenlitereket tankolunk? Azt sem értem egyébként, felhasználói szempontból mi köze a fogyasztáscsökkentő EfficientDynamics hókuszpókusznak a 328i-hez. Ha kímélni szeretném a környezetet, kisebb motort veszek, ha meg ott a lábam alatt a 245 ló, hát oda-odalépek neki, az biztos - hiába tud a motor papíron bármit, ha úgyis száguldozok vele.

A négyhengeres egyébként inkább a kulturált közlekedés híve, szinte a teljes fordulatszám-tartományban nagyon csöndes. Magas fordulaton ugyan ércesedik a hangja, de annyira még ilyenkor sem dögös, hogy beleszeressünk. Sokkal inkább EfficientDynamics, mint 328i. Már nagyon alacsony fordulaton is szépen húz, vagyis olyan küszködést, mint egyes kis köbcentis turbómotoroknál, itt sohasem tapasztalhatunk.

Persze ha nagyon meghajszoljuk, olyat mutat, amitől mindenkinek égnek áll a haja: a 328i 6,1 másodperc alatt van százon, vagyis nagyon jót autózhatnánk vele, ha nem ezek a közepes tapadású GoodYear EfficientGrip gumik lennének rajta. Lehetne közvetlenebb a kormány és a futómű is. A feljebb már emlegetett előválasztó gomb segítségével felkeményednek a gátlók, és érezhetően közvetlenebb lesz a kormányzás is, még sincs annyi visszajelzés, amennyit várnánk, így a vezetési élmény sem kirobbanóan jó.
Pár szó erejéig meg kell állnom újra, ahogy a cikk elején is. A Hármas BMW továbbra is a kategória egyik, ha nem a legjobb autója. Leírom még egyszer, mert fontos: a Hármas BMW a kategória egyik, ha nem a legjobb autója. A kétliteres turbómotor csodálatos, de nem olyan jó, mint a sor hatos szívó, és az új futómű és kormányzás is csodálatos, de az előző szériáé élőbb volt. Minden az elvárásokon múlik.

Túlságosan sima lett, és bár szép és dögös az új dizájn, és tagadhatatlanul maradt a Hármasban élet és sportosság, szürkébb, mint az elődje. Vagy az eredeti célközönség ízlése változott, vagy a BMW indult el másfelé, mindenesetre az az érzésem, a bajorok az új modellel hatalmas lépést tettek  abba az irányba, amerre a Mercedes halad.
Ami viszont egyértelműen előrelépés minden szempontból, az a nyolcsebességes robotváltó. Mindegy, hogy a városban pilinckázunk, vagy egy szerpentinen gyilkoljuk az autót, az automata tökéletes munkát végez. Ha valaki szeretne, kézzel is váltogathat, a kormányon lévő fülek segítségével átvehetjük az irányítást. A váltások ilyenkor is gyorsak, az élmény tökéletes, meg sem fordulna a fejemben, hogy manuális váltót kérjek a 328i-mbe.

Bár a lényeget már tudjuk, mégsem ez a vége. Nem tudom megállni, hogy pár szó erejéig ne térjek ki a kamerákra. Pár kolléga már ismerte az ötkamerás rendszert korábbi tesztautókból, hiszen az Ötösbe és a Hetesbe is szereltek már ilyet, de én most találkoztam ezzel először.

A legjobb a két elülső kamera, amiket a lökhárítóba szereltek. Két dologra használhatjuk őket. Eredeti funkciójuk, hogy olyan helyeken, ahol nem látunk be a kereszteződésbe, segítsenek tájékozódni, hiszen a sofőrnél bő másfél méterrel előrébb helyezték el őket. De nem csak erre jók ám, rövid úton kifolyathatjuk az agyunkat a segítségükkel, ugyanis lassú tempónál nem kapcsolnak ki, és ahogy gurulunk, egyszerre láthatjuk az utat, valamint a mellettünk jobb és bal oldalon húzódó utcaképet. A három egyszerre elénk táruló mozgókép gyakorlatilag befogadhatatlan és perceken belül garantáltan tébolyhoz vezet, kipróbálása kifejezetten ellenjavallt.


A két tükör aljában is van kamera, így fentről is nézhetjük az autót, ami szintén nagyon bizarr, de az agykifolyatós játék után már nem olyan veszélyes. A hátsó kamera csak a szokásos, de a tolatóradar grafikája annyira szemléletes, hogy aki ezután is összetöri a kocsit parkolásnál, annak nem való dodgemnél gyorsabb/nagyobb autó.

A holttérfigyelő, a sávelhagyásra figyelmeztető és a ráfutásos balesetet megakadályozó rendszer engem ugyan bosszant, de ettől még a létjogosultságuk és a hasznosságuk nem kétséges. A sofőr elé, a szélvédő aljára vetített adatok azonban tényleg segítettek a vezetésben, hiszen így nem kell levennünk a szemünket az útról ahhoz, hogy láthassuk, mennyivel megyünk, ráadásul a rendszer a betartandó sebességhatárt is elénk rajzolja, ami az egyre sűrűsödő sebességmérő rendőrautók világában nagyon hasznos információ.


Nagyon kellemes volt a 328i-vel együtt töltött hét. Nem pont azt kaptam, amit vártam, de ettől még jó volt. Ahogy az eddigiek, az aktuális Hármas Széria is kiváló, de ha fogyasztásra gyúrnék, a 320d-t venném, ha pedig sportosságra, akkor a hathengeres 335i-t. Ez a 328i nekem valahogy ott ragadt a senki földjén, nem azért, mert bármi baja lenne, csak mert túlságosan sok alapvetően ellentétes tulajdonságot próbáltak egyesíteni benne.

Forrás: totalcar.hu