Szekeres István írása
Ellentétben a szlovákiai vagy romániai helyzettel, a vajdasági magyarok politikai képviselete nem kétpólusú. A jelenleg legtámogatottabb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hegemóniáját ugyanakkor egyrészt a mainstream szerb pártok, másrészt egy sor kisebb magyar párt fenyegeti.
"Ez a magas oszlop a VMSZ támogatottságát mutatja, utána a [jelenlegi szerb kormány vezető pártja] a Demokrata Párt (DS) következik, aztán jön a Nenad Čanak-féle Liga, aztán a szintén szerb liberáldemokraták, csak aztán a többi magyar párt,” mutatja kutatási eredményeiket Badis Róbert, a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke. Az utolsó kutatás a vajdasági magyarok politikai preferenciáiról még a 2008-as szerbiai választás előtt készült, de a tendenciák ma is hasonlóak.
Különbséget kell tenni a politika különböző szintjei között: május 6-án Szerbiában egyidőben önkormányzati, vajdasági tartományi, parlamenti és elnökválasztást is tartanak.
Magyar embernek magyar államfő jelöltet
Az elnökválasztás „sima ügy,” a magyarok feltehetően egységesen kiállnak a VMSZ elnöke, Pásztor István mellett: az elnökjelöltek között ő az egyedüli magyar, támogatása szimbolikus fontosságú.
Azoknak a magyaroknak, akik esetleg a DS jelöltjére, a jelenlegi államfőre, Boris Tadić-ra szavaznának, nem kell meghasonulniuk: Pásztor – aki pusztán matematikai okokból aligha kerül be a választás második fordulójába – gyakorlatilag nyilvánvalóvá tette, hogy szavazóit Tadić támogatására kéri, amennyiben Tadić a Vajdaság és a vajdasági magyarok számára fontos ügyekben megtesz bizonyos lépéseket.
Versenyfutás köztársasági szinten: a VMSZ és a szerb pártok
Korántsem ennyire egyértelmű a magyarok preferenciája, ami a parlamenti választásokat illeti. A magyarok akár 40 százaléka is szerb pártot ikszelhet. „A szerb pártokra a fiatal magyarok szavaznak,” magyarázza Badis, „a fiatalok akár fele is szerb pártokra szavaz, míg a 65 év felettiek esetében csak 20% körüli ez az arány.”
A szerb pártokra szavazók között sokan szenvednek olyan problémától, elsősorban a munkanélküliségtől, amelyeknek a megoldását országos pártoktól várják. A baloldali centrumpárton, a DS-en kívül a vajdasági érdekek képviseletét zászlajára tűző Szociáldemokrata Liga (LSV) és a belgrádi liberáldemokrata párt (LDP) is 10 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik a vajdasági magyarok körében.
A szerb választási rendszer ugyanakkor pozitívan diszkriminálja a kisebbségi pártokat: a kisebbségek esetében nincs fix küszöbérték, annyi képviselőjük ülhet a belgrádi Szkupstinában, ahányszorosát megszerzik az egy megválasztott képviselőre átlagosan jutó szavazatoknak.
A kisebb magyar pártok országos szinten még így sem játszanak: a szerb rendszerben nemcsak, hogy 10,000 aláírást kell összegyűjteniük az országos listaállításhoz, de a pártoknak fizetni kell minden egyes aláírás hitelesítéséért, nem is keveset: a 10,000 aláírás hitelesítése önmagában több mint 4 millió forintnyi dínár költséget jelent.
A VMSZ-en kívül ugyan az MPSZ és a VMDK is részt vesz a parlamenti választáson a szandzsáki muftihoz, Muamer Zukorlić-hoz köthető „Mindannyian együtt” koalícióban, ám magyar politikusok nincsenek a lista parlamenti bejutást ígérő helyein – cserében a koalíció vajdasági tartományi listáját magyarok vezetik.
A kis magyar pártok esélye: tartományi és önkormányzati mandátumok
Tartományi és helyi szinteken már bőven van keresnivalója a kisebb pártoknak is, még akkor is, ha a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2010-es választásán a VMSZ nemhogy kétharmados, de egyenesen négyötödös többséget szerzett: a 35 képviselőből 28 VMSZ-es, öten szerbiai országos pártokhoz köthető mozgalmak tagjai, rajtuk kívül csak a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) és a Magyar Remény Pártjának (MRM) van egy-egy jelöltje.
A VMSZ ugyanakkor a mostani ciklusban kulcsfontosságú önkormányzati pozíciókat veszített el: nemcsak Szabadkán, de a túlnyomó magyar többséggel rendelkező Zentán is könnyen talált a DS olyan szövetségest, akivel összefogva ki tudták szorítani a VMSZ-t a helyi hatalomból.
A DS azután lépett fel a VMSZ ellen az önkormányzatokban, hogy a magyar párt az országos politikában tett keresztbe a DS-vezette kormánynak: 2009-ben nem szavazta meg Szerbia költségvetését Belgrádban, mivel az nem tartalmazta a Vajdaságnak az Alkotmány szerint kijáró pénzügyi keretet.
„A VMSZ négyötödös többségéből ne vonjunk le messzemenő következtetéseket,” figyelmeztet Bozóki Antal újvidéki politikai elemző, közíró. Szerinte a VMSZ négyötödös többsége az MNT-ben csupán a vajdasági magyarok egyharmadának nézetét tükrözi.
Az MNT-választáson az szavazhatott, aki a nemzeti kisebbségi listán regisztrálta magát. A kb. 210-220 ezernyi szavazásra jogosult magyar polgárból nem egész 140 ezren kerültek a listára, amit a pártok állítottak össze. A VMSZ tagsága, anyagi lehetőségei, szervezettsége azt eredményezte, hogy a 140 ezer regisztrált magyar között óhatatlanul felülreprezentáltak a VMSZ támogatói. Végül közülük is csak 59 ezren mentek el a VMSZ-re szavazni.
A mostani tartományi- és önkormányzati választási eredményeket az is befolyásolhatja, hogyan ítélik meg a szavazók az MNT – és így a VMSZ – teljesítményét. „A VMSZ-vezette MNT visszaél a hatalmával. Az emberek nem hülyék, így a „pártokrácia” visszaüthet a választási eredményekben,” véli Bozóki.
Bozóki többek között a magyar nyelvű vajdasági média megszállását nehezményezi: a szerb törvények értelmében az MNT gyakorolja a tulajdonosi jogokat – egyebek mellett – a Magyar Szó napilap, a Hét Nap hetilap, valamint a Pannon Rádió- és Televízó felett. „Érdemes megnézni a Magyar Szót, most a kampány alatt a sportrovat kivételével mindenhol a VMSZ arcai dominálnak, mintha a saját naplójuk lenne,” mutatja az újság egyik áprilisi számát Bozóki.
Bozóki azzal is vádolja a VMSZ-t, hogy az MNT által kezelt magyarországi- és szerbiai pénzügyi alapokból előnyben részesíti a VMSZ-es kötődésű civil szervezetek és projektek támogatását. „Az is egyértelmű, hogy azokban az intézményekben, ahol a VMSZ nevezi ki a vezetést, például az iskolákban, egyfajta elvárás a dolgozók felé a VMSZ támogatása,” teszi hozzá Bozóki.
A VMSZ legkomolyabb kihívója az MRM
A magyar pártok közül a VMSZ-nek a nemrég alakult Magyar Remény Mozgalom (MRM) jelentheti a legkomolyabb kihívást – a többi kis magyar pártnak inkább csak szétszórva, egy-egy település önkormányzatában van esélye, helyi vezetőik személyes ismertsége okán. Az MPSZ, a VMDK és a VMDP saját szűkebb pátriájában sikeres – az MPSZ például éppen Zentán lett a VMSZ-t leváltó koalíció tagja. Az MPSZ négy mandátuma a 29 tagú helyi önkormányzatban nem tűnt soknak, de az adott politikai konstellációban megsokszorozódott az értéke.
A ma 1200 fős tagsággal rendelkező MRM az alapítása után alig néhány hónappal már képviselőt juttatott az MNT-be, most pedig a határidőre tartományi listát is tudott állítani. Bár a párt elnöke, László Bálint és alelnöke, Oláh Róbert szemtelenül fiatalok (László 87-es, Oláh 85-ös születésű), a háttérben dolgozó pártelnök, László Gyula vén róka a vajdasági magyar politikumban: Milošević leváltása óta a tartományi gyűlés választott tagja. Saját településén, Csantavéren kétszer is egyéniben tudta legyőzni a VMSZ helyi jelöltjét.
László Gyula még 2009-ben vitte magával a VMDP néhány ifjúsági vezetőjét, hogy új pártot alapítsanak. Míg a tipikus VMSZ-szavazó – az Identitás felmérése szerint – idősebb és viszonylag alacsony iskolázottságú, az MRM a fiatalokat tekinti célközönségének: „Igazi akciópárt vagyunk, gyakorlati problémákra kínálunk gyors megoldásokat,” mondja László Gyula.
László Gyula szerint az MRM a gyakorlati politizálást illetően sokat tanult a Jobbiktól, akiket testvérpártnak tekintenek: László Gyula még Orbán polgári körében ismerte meg Vona Gábort, aki személyesen is támogatja az MRM kampányát. Az MRM és a Jobbik kapcsolatkeresését László Gyula stratégiai szempontokkal magyarázza: „a délvidéki magyarok között a Fidesz a legnépszerűbb anyaországi párt, de nem sokkal marad el tőle a Jobbik – és éppen a fiatalok körében a Jobbik már népszerűbb. A Fidesz kijelentette, hogy ők kizárólag a VMSZ-t hajlandóak támogatni [Orbán Viktor április végén személyesen is részt vesz a VMSZ kampányában – a szerk.], mi viszont nagyon jól megvagyunk a Jobbikkal is.”
A DS azután lépett fel a VMSZ ellen az önkormányzatokban, hogy a magyar párt az országos politikában tett keresztbe a DS-vezette kormánynak: 2009-ben nem szavazta meg Szerbia költségvetését Belgrádban, mivel az nem tartalmazta a Vajdaságnak az Alkotmány szerint kijáró pénzügyi keretet.
„A VMSZ négyötödös többségéből ne vonjunk le messzemenő következtetéseket,” figyelmeztet Bozóki Antal újvidéki politikai elemző, közíró. Szerinte a VMSZ négyötödös többsége az MNT-ben csupán a vajdasági magyarok egyharmadának nézetét tükrözi.
Az MNT-választáson az szavazhatott, aki a nemzeti kisebbségi listán regisztrálta magát. A kb. 210-220 ezernyi szavazásra jogosult magyar polgárból nem egész 140 ezren kerültek a listára, amit a pártok állítottak össze. A VMSZ tagsága, anyagi lehetőségei, szervezettsége azt eredményezte, hogy a 140 ezer regisztrált magyar között óhatatlanul felülreprezentáltak a VMSZ támogatói. Végül közülük is csak 59 ezren mentek el a VMSZ-re szavazni.
A mostani tartományi- és önkormányzati választási eredményeket az is befolyásolhatja, hogyan ítélik meg a szavazók az MNT – és így a VMSZ – teljesítményét. „A VMSZ-vezette MNT visszaél a hatalmával. Az emberek nem hülyék, így a „pártokrácia” visszaüthet a választási eredményekben,” véli Bozóki.
Bozóki többek között a magyar nyelvű vajdasági média megszállását nehezményezi: a szerb törvények értelmében az MNT gyakorolja a tulajdonosi jogokat – egyebek mellett – a Magyar Szó napilap, a Hét Nap hetilap, valamint a Pannon Rádió- és Televízó felett. „Érdemes megnézni a Magyar Szót, most a kampány alatt a sportrovat kivételével mindenhol a VMSZ arcai dominálnak, mintha a saját naplójuk lenne,” mutatja az újság egyik áprilisi számát Bozóki.
Bozóki azzal is vádolja a VMSZ-t, hogy az MNT által kezelt magyarországi- és szerbiai pénzügyi alapokból előnyben részesíti a VMSZ-es kötődésű civil szervezetek és projektek támogatását. „Az is egyértelmű, hogy azokban az intézményekben, ahol a VMSZ nevezi ki a vezetést, például az iskolákban, egyfajta elvárás a dolgozók felé a VMSZ támogatása,” teszi hozzá Bozóki.
A VMSZ legkomolyabb kihívója az MRM
A magyar pártok közül a VMSZ-nek a nemrég alakult Magyar Remény Mozgalom (MRM) jelentheti a legkomolyabb kihívást – a többi kis magyar pártnak inkább csak szétszórva, egy-egy település önkormányzatában van esélye, helyi vezetőik személyes ismertsége okán. Az MPSZ, a VMDK és a VMDP saját szűkebb pátriájában sikeres – az MPSZ például éppen Zentán lett a VMSZ-t leváltó koalíció tagja. Az MPSZ négy mandátuma a 29 tagú helyi önkormányzatban nem tűnt soknak, de az adott politikai konstellációban megsokszorozódott az értéke.
A ma 1200 fős tagsággal rendelkező MRM az alapítása után alig néhány hónappal már képviselőt juttatott az MNT-be, most pedig a határidőre tartományi listát is tudott állítani. Bár a párt elnöke, László Bálint és alelnöke, Oláh Róbert szemtelenül fiatalok (László 87-es, Oláh 85-ös születésű), a háttérben dolgozó pártelnök, László Gyula vén róka a vajdasági magyar politikumban: Milošević leváltása óta a tartományi gyűlés választott tagja. Saját településén, Csantavéren kétszer is egyéniben tudta legyőzni a VMSZ helyi jelöltjét.
László Gyula még 2009-ben vitte magával a VMDP néhány ifjúsági vezetőjét, hogy új pártot alapítsanak. Míg a tipikus VMSZ-szavazó – az Identitás felmérése szerint – idősebb és viszonylag alacsony iskolázottságú, az MRM a fiatalokat tekinti célközönségének: „Igazi akciópárt vagyunk, gyakorlati problémákra kínálunk gyors megoldásokat,” mondja László Gyula.
László Gyula szerint az MRM a gyakorlati politizálást illetően sokat tanult a Jobbiktól, akiket testvérpártnak tekintenek: László Gyula még Orbán polgári körében ismerte meg Vona Gábort, aki személyesen is támogatja az MRM kampányát. Az MRM és a Jobbik kapcsolatkeresését László Gyula stratégiai szempontokkal magyarázza: „a délvidéki magyarok között a Fidesz a legnépszerűbb anyaországi párt, de nem sokkal marad el tőle a Jobbik – és éppen a fiatalok körében a Jobbik már népszerűbb. A Fidesz kijelentette, hogy ők kizárólag a VMSZ-t hajlandóak támogatni [Orbán Viktor április végén személyesen is részt vesz a VMSZ kampányában – a szerk.], mi viszont nagyon jól megvagyunk a Jobbikkal is.”
kitekinto.hu
Helyesen látják a fiatalok.Be kell lassan olvadni a szerbségbe,akinek nem tetszik,most már könnyen állampolgárságot kap,és letelepedhet Magyarországon.Én is itt élek már 21 éve,itt voltam sorkatona,itt kezdtem dolgozni és úgy gondolkodok,mint ha mindig itt éltem volna.Eszem ágában sincs visszamenni,még látogatóba sem.Az soha többé nem lesz Magyarország.Ez a dolgok rendje.
VálaszTörlés