Júliusban megkezdheti működését az új betegjogi központ - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szakmai tanácsadója csütörtökön Budapesten. A hivatalt a jogalkotó a betegek panaszainak fórumaként, mintegy mediátorként képzeli el a panaszosok és az egészségügyi intézmények között.

Mogyoróssy Dorottya elmondta: május végéig a kormány elé kerülhet a tervezet, így júliustól megkezdheti működését az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). A Nefmi munkatársa - az alapvető jogok biztosa által meghirdetett egészségügyi konferencián - azt mondta: a jövőben a szerteágazó betegpanaszokat egy helyre terelik, így "egykapus" jogvédelem jön létre. A hamarosan megalakuló OBDK a betegjogokat 20 éve nem tapasztalt magas szintre helyezi, ennek alapján úgy vélik, hogy a kártérítési perek megelőzésében rendkívül nagy szerepet játszhat majd - hangsúlyozta Mogyoróssy Dorottya.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár már aláírta a szándéknyilatkozatot arról, hogy az eddigi Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve a másik két jogvédelmi terület jogvédelmi képviselői átkerüljenek a majdani OBDK-ba. Egyelőre viszont még azon dolgoznak, hogy ezek a jogvédelmi képviselők megfelelő hatáskört is kapjanak. Mogyoróssy Dorottya szerint ugyanis, ha az új központ nem kap valamilyen szankcionálási lehetőséget, hatósági eljárási lehetőség hiányában az új szervezetet nem lehet majd komolyan venni.

Szabó Máté alapjogi biztos azt mondta: az egészségügyben tapasztalt esélyegyenlőtlenség, a betegjogok háttérbe szorulása sajnos állandó probléma, így a hivatalának ezen a területen folyamatosan vizsgálódnia kell.
Mint Borza Beáta, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője fogalmazott, a hivatalhoz "panaszok áradata" érkezik folyamatosan, így az ombudsmannak az egészségügy területén mindig van dolga.

Tavaly az ombudsmani hivatal a betegjogok témakörén belül a gyermekek jogainak érvényesülésére fókuszált. Ennek kapcsán Lux Ágnes osztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egy tavalyi UNICEF-felmérés szerint - amelyet 24 OECD országban végeztek - a magyar gyermekek egészségügyi ellátásában van a legnagyobb egyenlőtlenség. Ez, mint kiemelte: nem csak gyermekkorban, hanem hosszú távon is hátrányt jelent számukra.

Mint kiemelte: a gyermekjogok tekintetében az ombudsmani hivatalnak még több területen kell utólagos vizsgálatokat folytatnia, ugyanakkor bizonyos kérdésekben sikerült előrelépést is elérni. Példaként említette, hogy az új büntető törvénykönyv hatályba lépésével lehetővé válhat a gyermekprostitúció visszaszorítása, továbbá a kormányzati intézkedések is arra mutatnak, hogy gyermekközpontú szolgáltatások kialakítása felé haladnak, amelybe beletartozik az igazságszolgáltatás, de az egészségügy is.

A szakember üdvözölte továbbá, hogy a közelmúltban megjelent az úgynevezett dizájner drogok kereskedelmének visszaszorítását célzó C lista, ám felhívta a figyelmet arra, hogy hatályos nemzeti drogstratégia továbbra sincs, ezen felül a fiatalok alkoholfogyasztása is egyre aggasztóbb.

Annak ellenére, hogy a kormány által tavaly év közepén elfogadott Semmelweis Terv határozatainak értelmében a betegjogok új fellegváraként emlegetett Országos Betegjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK) már idén január elsejétől működnie kellene, az új szervezet felállásáról mindmáig kevés információ látott napvilágot. Pedig mint azt az általános ombudsman tavalyi, a betegjogok hazai érvényesülését, a betegjogi képviselet működését is elemző jelentésében megállapította: Magyarországon a betegek jogainak hatósági védelme sem formailag, sem tartalmilag nem megoldott; az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszűnése után a betegpanaszok kezelésében sérül a páciensek emberi méltósághoz, önrendelkezéshez, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga.

Szabó Máté ombudsman megállapításait a többi közt a 2011 elején hozzá érkezett, mintegy tucatnyi panasz alapján szűrte le, amelyek az EBF-től átvett, egészségügyi intézmények elleni panaszok kivizsgálásának elmaradását, elhúzódását kifogásolták. A beadványokkal kapcsolatos vizsgálatot az ombudsman azonban kiegészítette a betegjogi képviselők státusának és jogi helyzetének feltárásával is. Mint megállapította: a felügyelettől átvett 1053 ügyet az ÁNTSZ nem hatósági eljárás keretében, egyéni panaszként, hanem közérdekű bejelentésként kezelte, úgy, hogy fellebbezésre sem volt lehetőség.

Szabó Máté szerint a betegjogok kérdésében több jogalkotói mulasztás is történt. Felkérte ezért a többi közt a humán erőforrás minisztert arra, hogy a betegpanaszokat bírói úton megtámadható módon, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint vizsgálják ki. Kérte, hogy rendeletmódosítással teremtsenek lehetőséget arra, hogy független hatósági jogokkal és speciális szakértelemmel rendelkező jogvédő fórum bírálhassa el a betegpanaszokat. Aggályosnak találta az ombudsman ugyanis a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszüntetését követően a betegjogi képviselet körül kialakult helyzetet is. Szabó Máté szerint világos jogi, finanszírozási kereteket kell biztosítani, a képviselők a közalapítvány megszűnését követően ugyanis olyan bizonytalanságban dolgoztak, amely már “érdemben és rendszerszinten is kihat a működésre”. Az ombudsman szerint kérdéses, hogy ha a közalapítvány jogutódaként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a képviselők munkaadója, akkor mennyiben őrizhetők meg a képviselők függetlenségét biztosító szakmai és anyagi feltételek?

Az ombudsman a helyzet megoldására megfelelő megoldásnak ítélte, ha feláll a kormány által tervbe vett Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ, amely az ígéretek szerint „gazdája” lesz a panaszok megfogalmazásában segítő, az egészségügyi intézmények és a betegek közötti vitás ügyekben gyakran közvetítő betegjogi képviseletnek, a határokon átívelő egészségügyi ellátás új direktívája miatt szükséges kapcsolattartó pontnak, és a korábban megszüntetett intézmények betegdokumentációjának is. A tervek szerint az OBDK egykapussá teszi majd a betegpanaszok intézését, elősegítheti az orvosok és betegek közötti viszony javítását. Módszertani kutatásokat végez, segíti a hiteles betegtájékoztatást tájékoztatók készítésével és különféle beteginformációs rendszerek kidolgozásával, valamint az ellátói hibák újfajta kezelési módjának kiépítésében is partner lehet.

Mint az a Medical Tribune február 14-i egészségügyi adatkezelési konferenciáján kiderült: a hivatalt a jogalkotó inkább a betegek panaszainak fórumaként, mintegy mediátorként képzeli el a panaszosok és az egészségügyi intézmények között.