Az első nyolc után a fennmaradó négy épület restaurálása is elkezdődhet a nagyváradi várban, miután az önkormányzat aláírta az erről szóló európai uniós finanszírozási szerződést. A legnagyobb részt a középkorban épült partiumi erődítmény 2015-re újulhat meg teljes egészében.

A várrestaurálás első szakaszát, amely 2010 áprilisában kezdődött, 6,5 millió euróval támogatta az Európai Unió a Regionális Operatív Program révén, ez az összeg önrésszel 8,6 millió euróra egészül ki. A második szakasz – amelyre most nyerte el a finanszírozást az önkormányzat – összértéke 10 millió euró, ebből a vár belső gyűrűjében található négy épületen kívül egy belvárosi bölcsőde felújítására, illetve a főtéri Fekete Sas palota egy részének belső helyreállítására is jut pénz.

Az összegből kiépítik a vársánc, illetve a vár épületeinek közműhálózatait és egy 1600 négyzetméternyi területű parkolót létesítenek a főbejárattal szemben, a váron kívül. A sáncban kiépülő parkoló felett a tervek szerint gyaloghíd vezet majd a főbejáratig. A második szakaszban megújuló négy épület házasságkötő termeknek, művelődési központnak, restaurátor-műhelyeknek, illetve a vár- és várostörténeti múzeum egy szárnyának ad otthont.

A nagyváradi vár mai, ötágú csillag alakú formáját 1570 és 1618 között nyerte el. Falain belül legalább öt magyar királyt és királynét helyeztek örök nyugalomra, köztük a vár és a város alapítójaként tisztelt Szent Lászlót.

A szocialista rezsim idején a vár egy részét a román hadsereg használta. A magyar emlékeket őrző erőd elé ebben az időszakban tízemeletes tömbházakat építettek. A rendszerváltás után a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti tanszéke kapott itt helyet, amelynek a restaurálás megkezdése miatt kellett kiköltöznie.
(MTI)