(Fotó: CNES- 2012)
A mérnököknek először sikerült részletes fotókat készíteni az elhallgatott Envisatról.
Európa vezető földmegfigyelő műholdja a húsvéti hétvégén váratlanul leállt, és azóta nem reagál az utasításokra. A Francia Űrügynökség (CNES) nagy felbontással rendelkező Pleiades műholdját bízta meg a feladattal, hogy képeket készítsen az Envisatról, miközben 100 kilométerre halad el tőle. A képek megerősítették, hogy a műholdat nem érte ütközési kár. Kulcsfontosságú strukturális részeinek mindegyike érintetlennek látszik.
Volker Liebig, az Európai Űrügynökség (ESA) földfigyelő programjának vezetője elmondta, nagyon hálásak a CNES-nek a műholdas képekért és a német Fraunhofer Intézetnek, hogy ilyen kiváló radarmegfigyeléseket végeztek a felszínről. Elmondása szerint mindkét felvétel igen részletes.
Az irányítók abban reménykedtek, hogy az Envisat "biztonsági módba" áll. Eme konfiguráció segít a mentőcsapatoknak újra felvenni a kapcsolatot a károsodott szondákkal. Sajnos azonban nem ez történt. Liebig szerint tovább próbálkoznak. „Még mindig van egy listánk, amin végig szeretnénk menni, de egyelőre nem tudok biztatót mondani. Még nem sikerült életet lehelni a szatellitbe.”
A Pleiades képei jelentős előrelépést reprezentálnak. A francia szonda – melyet csak decemberben bocsátottak fel – 695 kilométeres magasságban kering a Föld körül. Ez mintegy 70 kilométerrel az Envisat pályája alatt helyezkedik el.
A célpont megfigyeléséhez, a Pleiades-nak meg kellett fordulnia, hogy felnézhessen. A mellékelt képen a két szatellit közötti távolság mintegy 100 kilométer volt. Giroszkópjai teszik ilyen agilissé a szondát, azonban eme képességét a Föld felszínének vizsgálatára, nem más, felette elrepülő szondák fotózására fejlesztették ki.
Az Envisat 2002-ben indult missziójára, és a legnagyobb nem katonai célú földmegfigyelő szonda, melyet valaha orbitális pályára helyeztek. Egy évtizede az európai földtudományok élvonalába tartozik, szemmel követi a szárazföldet, az óceánokat, a földi jégtakarót és az atmoszférát. A misszió, mely eleddig mintegy 2,5 milliárd eurót kóstált, már öt évvel lépte túl tervezett élettartamát, azonban az ESA reménykedik benne, hogy 2014-ig használhatja. 
Így időt kapna, hogy elkészítse az utódokat, és az adatokat kombinálja. Az első utód a Sentinel-1, mely az Envisat radarmegfigyeléseit veszi át és jövőre indul. A Sentinel-2 és -3 a szárazföldet és az óceánokat követi majd figyelemmel, és 2014 elején bocsátják fel őket.
Azonban egyelőre nyitott kérdés, hogy az utódokat egyáltalán időben fel tudják-e lőni. Az Európai Bizottság – mely a Sentinelek tulajdonosa – ugyanis még nem egyezett meg a működtetési költségekről. Az ESA pedig vonakodik addig a kilövőállásba juttatni a szondákat, míg nem áll rendelkezésre a szükséges büdzsé.
Az elhúzódó patthelyzet, valamint az Envisat-misszió esetleges túl korai leállása súlyos károkat okozhat a tudományos projekteknek és az olyan szolgáltatásoknak, mint a meteorológia, amelyek az Envisat adataira támaszkodnak. 

Forrás: BBC/Hirado.hu