Óriási küzdelem várható a szerbiai elnök-, parlamenti és helyhatósági választáson, amelyet május 6-án rendeznek déli szomszédunkban. A tét, hogy hatalmon maradnak-e az Európa-párti erők, vagy pedig egy, a mostaninál szkeptikusabb párt kerül a bársonyszékekbe. A radikálisok előretörése a délvidéki magyarság számára sem lenne előnyös.

Egy hónap múlva ismételten sorsdöntő választásra kerül sor Szerbiában, mivel déli szomszédunknál egyszerre tartanak majd elnök-, parlamenti és helyhatósági választásokat. Május 6-án a szerbiai választók arról is döntenek, hogy folytatódik-e a gyors haladás az Európai Unió irányába, vagy pedig a folyamat lelassul. A magyarság számára a minél jobb szereplés és a minél nagyobb képviselet elérése a cél az országos közéletben.

A két legnagyobb párt – a Demokrata Párt (DP) és a Szerb Haladó Párt (SZHP) – gyakorlatilag fej fej mellett halad. Míg tavaly nyáron az SZHP még 10-15 százalékos előnnyel rendelkezett, addig mostanra ez a különbség 4-5 százalékra csökkent, ami gyakorlatilag hibahatáron belül van. Vélhetően a DP népszerűségnövekedésének a hátterében az áll, hogy Szerbia február 28-án megkapta a tagjelölti státuszt az EU-tól. Az SZHP 33,2, míg a DP 29,1 százalékon állt március végén.

Billegnek a radikálisok

Harmadik helyre futhat be a Szerb Szocialista Párt, amely most is a kormánykoalíció tagja. A szocialisták 10-11 százalékos eredményre számíthatnak. 6,4 százalékos eredménnyel a negyedik helyre lehet jó a Liberális Demokrata Párt, míg a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt egyaránt 5,8 százalékra számíthat. Jól látszik, hogy a mostani kormánykoalíció és az ellenzék együttesen is nagyjából hasonló támogatottságot tudhat maga mögött, így a kampány a végsőkig kiélezett lesz.

A nyugati hatalmak természetesen annak örülnének, ha a mostani koalíció folytatná, amiben hazánk is érdekelt, mivel régen volt ilyen jó a szerb–magyar viszony. A mostaninál kissé radikálisabb irányvonal hatalomra kerülése esetében sem kell gyors romlástól tartani, de könnyen lehet, hogy belpolitikai megfontolásokból veszélybe kerülnének a vajdasági magyarok által elért eredmények.

Fontos a jó szereplés

Pásztor István személyében ismételten lesz magyar jelölt az elnökválasztáson. A VMSZ elnöke tisztában van azzal, hogy nincs esélye bejutni a második körbe, de az erősebb tárgyalási pozíció szempontjából fontos a magyar elnökjelölt jó szereplése. A második elnökválasztási fordulóba a VMSZ meggyőződése szerint be fog jutni Borisz Tadics, akit bizonyos feltételek mellett támogatni is fognak.

Tadics mellett a B92 belgrádi rádió honlapja szerint indul a szerb elnökválasztáson Tomiszlav Nikolics, az SZHP vezetője és Ivica Dacsics jelenlegi miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt vezetője is. Az ellenzéki Szerb Radikális Párt pedig a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében ülő Vojislav Seselj pártelnök feleségét, Jadranka Seseljt indítja. Rajtuk kívül még Cedomir Jovanovics, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt vezetője és Vojislav Kostunica volt kormányfő, az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt vezetője is indulhat, ha összegyűjti a szükséges 10 ezer aláírást.

Tadics vagy Nikolics?

Az elnökválasztási esélyek kapcsán még nem közöltek felméréseket, de a múlt alapján mindenképpen óriási küzdelem várható Tadics és a radikálisabb Nikolics között. 2004-ben a jelenlegi elnök 53,97 százalékos eredménnyel győzött a második körben, míg 2008-ban 50,57 százalékot szerzett Nikolics 47,71 százalékával szemben. Hasonló küzdelem várható most is, és könnyen lehet, hogy a magyar szavazók aktivitása és véleménye dönt majd.
Kovács András - Magyar Hírlap