Miután J. Edgar Hoover FBI-igazgató néhány informátorától úgy értesült, hogy Hitler és Eva Braun feltételezett öngyilkosságuk után még mindig élnek, vonaton utaznak vagy éppen egy csendes virginiai város kávézójában ücsörögnek, elszánta magát, hogy egyszer és mindenkorra levadássza az állítólag a Harmadik Birodalom felélesztésén igyekvő náci vezért. Mint az a nemrégiben közzétett FBI-dokumentumokból kiderült, a nyomozóiroda véresen komolyan vett minden, a Führer életével kapcsolatos információt.

Hoover – akinek életéről nemrégiben film is készült – erről mindenáron meg akarta győzni a politikai vezetést, minekután az igazgató presztízsharcot vívott a CIA-val, s azon volt, hogy megőrizze a nyomozóiroda ledönthetetlennek vélt dél-amerikai bástyáit. A rendőrség hírszerzése azonban csődöt mondott.

1933. március 23-án, alig két hónappal Hitler hatalomra jutása után, levél érkezett a washingtoni német nagykövethez, amelyen egy bizonyos Daniel Stern (vagy Stearn) neve volt olvasható; a levélíró Hitler megölését tervezte. Friedrich Wilhelm von Prittwitz und Gaffron nagykövet ugyan a nácik hatalomra kerülése elleni tiltakozás miatt mondott le, mégis aggasztotta a levél tartalma, ezért felkereste azzal az amerikai külügyminisztériumot. A levél előbb az igazságügyi minisztériumhoz került, amely azonban átpasszolta az ügyet az FBI-hoz.

Áprilisban újabb merénylettervről értesült a tárca, ezúttal egy magát C. Portugallnak nevező személy jóvoltából, de ezúttal a levélíró valós személyazonosságát nem sikerült feltárni. Augusztusban egy mexikói emigráns adta a nagykövetség tudtára, hogy két zsidó Hitler meggyilkolására szövetkezik egymással, egyikőjük pedig egy rabbi. Az informátor, Steinman szerint a két, ötven év körüli férfi terve az volt, hogy lelőjék vagy megmérgezzék a Führert.

A férfi megharagudott a német nagykövetségre, mivel nevét annak ellenére szivárogtatták ki, hogy külön megkérte: maradjon meg anonimitása. Októberben az FBI egy 19 éves zsidót is kihallgatott, de ő tagadta, hogy bármit tudna egy esetleges Hitler-ellenes összeesküvésről. A Führer neve egyetlen egy alkalommal, a fogorvosával való beszélgetése idején hangzott el – a nyomozóiroda munkatársai ezért természetesen őt is vallatóra fogták.

A chicagói német főkonzul is érdekes adalékokkal szolgált egy potenciális merénylettel kapcsolatban. A chicagói rendőrség azonmód értesítette az FBI-t, amikor hallott a hírről. Az ismeretlen férfi ezer dollárt kért az információért, s további ezret, ha értesülése valódinak bizonyul, a külügyminisztérium azonban nem lépett, így az FBI sem indított nyomozást.

A háború után egy chicagói forrás arról értekezett, hogy Hitler és Eva Braun Japánban, japánoknak öltözve bujkálnak. Egy másik informátor szerint Hitler tengeralattjárón, két és fél héttel Berlin eleste után érkezett Argentínába, ahol a "jól értesült", névtelenséget kérő forrással találkozott. Hitlert állítólag gyomorfekély és asztma kínozta, jellegzetes bajuszától megszabadult, felső ajkán pedig vágás volt látható.

Egy 1947. május 8-i keltezésű levélben Hoover is megemlékezett Hitler dél-amerikai partraszállásáról. Az igazgató hozzátette: az amerikai hadsereg nem találta meg a náci vezető holttestét, s egyetlen olyan forrás sem ismert, amely egyértelműen megállapítaná, él-e még Hitler, így megvan annak az esélye, hogy a náci vezér mégsem vetett véget saját kezűleg életének. Az Egyesült Államok hadserege pedig minden erejével azon van, hogy megtalálja Hitlert, aki nagy valószínűség szerint Spanyolországban bujkál – írja Hoover.