Már megszoktuk, hogy a sajtóban a politikai pártok, ha nem éppen egymást támadják, folyamatosan csak a sikerekről beszélnek, miközben a valóság sanyarú arcával kell szembesülnünk nap, mint nap. Talán ennek a felismerésnek a hatására jöttek létre civil szervezetek, kezdeményezések, hogy amit a politika képtelen kezelni, azt a maguk módján valahogy megpróbálják helyrehozni. Egy ilyen kezdeményezés a Charta XXI mozgalom, melynek megalakulásáról és céljairól Surján Lászlóval, a KDNP EU parlamenti képviselőjével beszélgetek.


- Mikor és milyen célokkal indult a mozgalom?
- Első nyilvános fellépésünk a nagymegyeri konferencia volt 2010. október 24-én. A résztvevők egyhangúan elfogadták a mozgalom alapító-okiratba foglalt elveit, amelyet Charta XXI-nek neveztünk el. Célunk egy olyan civil mozgalom, amely kinyilvánítja a térségünkben élők egymásrautaltságát, és tudatosítja, hogy sokan élnek itt, akik békét, összefogást, együttműködést szeretnének. A Mozgalom tagja lehet bárki, aki tudja, hogy szülőföldje számára csak előnyös, ha a térséget mások is szeretik, nyitott más nemzetek értékeinek felismerésére és tiszteletére, elutasít minden gyűlölködést, kész a szomszéd népek történelmének, kultúrájának, esetenként nyelvének megismerésére. Annak az uniós elvnek Közép-Európában való megvalósításáról van szó, amelyet Jean Monnet úgy fogalmazott: nem országokat, hanem embereket egyesítünk.

- Azt tapasztaltam, hogy sokan nem is értesültek a Charta XXI megalakulásáról. Mi ennek az oka? Érdektelenség, egyszerűen csak elmentek mellette, vagy pusztán csak kommunikációs hibáról beszélhetünk?
- Kommunikációs hibára mindig lehet, de ritkán érdemes hivatkozni. Tény, hogy információs özönben élünk, s a nagy zajban nem könnyű valamit meghallani. Televízió műsorok, napi és hetilapok, internetes portálok foglalkoztak velünk, rádióműsorok is viszonylag gyakran. Ez türelmet és kitartást igénylő munka. 

- Ebben a jelenlegi politikai környezetben, a szomszédos országokban egyre jobban erősödő nacionalista törekvések mellett milyen esélyei vannak a Megbékélés Chartájának? Milyen volt a visszhangja a kezdeményezésnek, milyen fogadtatásra talált?
- 2011. februárja óta él tíznyelvű honlapunk, amelynek címe beszédes: chartaxxi.eu. Charta, mert ez a szó érthető a térség valamennyi nyelvén. XXI, mert XXI. századi megoldást kínál egy régi problémára, és a kiterjesztés EU, részben mert valóban uniós a gondolat, részben, mert így egyetlen országot sem emelünk ki a többi felé. E honlapon egy év alatt háromezer ember regisztrált, ami nem lelkesítően nagy szám, de nem is kell szégyenkezni miatta. Mivel a magyar sajtó lényegesen többet foglalkozott velünk, mint a szlovák, román vagy szerb, a nem magyar ajkúak kevesebben vannak, de számuk növekszik. A nemzeti kérdésben túlzásokba eső emberek mindenütt vannak. Nálunk is. Mondanivaló hiányában sokan a gyűlöletre építenek és ellenségképet gyártanak. De a többség ezt elveti. A szlovák nacionalizmus egyik tűzfészke Zsolna volt. Mégis meghívtak oda előadást tartani és sokan alá is írták a Chartát. 
Mi megbékélést, összefogást, együttműködést hirdetünk. Ez vonzóbb, mint a gyűlöletre és félelemre építkezés. A nacionalista handabandázás mintha megkönnyítené, hogy az emberek letegyék a voksukat a megbékélés mellé. 

- Lehet-e ennek valamilyen hatása az autonómia törekvésekre?
- Az autonómiát alaptalan félelmek teszik elfogadhatatlanná a többségi nemzetek számára. Ha a Mozgalom elterjed, e félelmek legalábbis a lakosságban csökkennek vagy elmúlnak. Hogy hat-e ez a politikára, nehezen jósolható. Távlatosan azonban biztosan.

- Mik az eddigi tapasztalatok, létezik-e egyáltalán valamiféle remény a történelmi megbékélésre, lehet-e feledtetni Trianon gyászos örökét?
- A múltat sem feledni, sem eltörölni nem kell, nem is szabad. A jövőt azonban építeni kell, s a jövő nem a konfrontáció. Az Unió biztosítja a mozgás szabadságát, személyeknek és vállalkozásoknak egyaránt. Valaha egy nagy ország több nyelven beszélő polgárai voltunk, és békében éltünk egymással, illetve együtt védtük közös hazánkat. Ezt a gondolkodást kell visszahozni, de nem a múltba révedve, hanem előre tekintve.

- A charta szellemiségének kiteljesedése bizonyos értelemben védelmet, egyfajta biztonságot is jelentene a kisebbségek, a szórványban élők számára. Adott-e ehhez bármilyen politikai, kormányzati, vagy akár társadalmi támogatás Magyarországon, vagy akár az EU-n belül? 
- Szavakban persze minden szinten szinte minden megvan. De a mi mozgalmunk hangsúlyozottan civil. Azt a bizonyos biztonságot a nyílt tekintet, a baráti kézfogás adja meg. Az nem helyes, ha a kisebbség bezárkózik, külön világot épít, büszke arra, hogy nem ismeri, vagy nem jól ismeri a többség nyelvét. Nyitni kell, s ember-ember kapcsolatokat építeni. Fájdalmasan érint, ha azt hallom, hogy a két közösség között nincs érdemi kapcsolat.

- Ha már az EU-nál tartunk, milyen nehézségekkel néznek szembe a tagországok a bevándorlási politikát illetően, hiszen már ma is sokmilliósra tehető az Ázsiából és Afrikából betelepült kisebbségek lélekszáma. 
- Ez egy egészen más kérdés, kívül esik a Charta gondolat világán. Európa, bár sok szempontból hanyatlik, még mindig gazdag a világ többi országához viszonyítva. A szegényeken segítenie kötelesség. A tömeges bevándorlás, mint afféle új népvándorlás, kényes kérdéseket felvető probléma. Ha abból indulunk ki, hogy megoldja-e a bevándorlók problémáját az áttelepülés, a feleletem az, hogy csak ideig-óráig. Mert a beilleszkedés, főleg a második generáció számára nem könnyű. Elítélem, hogy az európaiak egy része bizonyos munkákat nem hajlandó elvégezni, vendégmunkásokat alkalmaz, majd ezeket idegennek tekinti és ellenük hangulatot kelt, olykor erőszakhoz is folyamodik. De elítélem a bevándoroltak szeparatizmusát és az olykor tapasztalt erőszakos cselekményeket is. A cél itt is az kellene legyen, hogy mindenki emberhez méltó életet élhessen a szülőföldjén.

- A Megbékélési Mozgalom milyen feladatokat ró az azt aláírókra? Milyen programokat kínál a célokban meghatározottak eléréséhez?
- Feladatot semmit, az aláírás elvi nyilatkozat. Programok vannak és egyre több akció, amelyről a honlapon lehet tájékozódni, illetve esetenként az érintettek emailben kapnak értesítést. Csapatunk részt vett bográcsfőző versenyen, disznóölésen, Mikulás ünnepségen. Konferenciáink során hitet tettek előadóink az összefogás szükségességén. Ősztől Budapesten rendszeresen tartunk összejöveteleket, előadásokkal akarjuk bővíteni a szomszédainkra vonatkozó ismereteket. Számítunk a tagság spontán akcióira is. Nagymegyeren például művészeti tábor keretében foglalkoznak a Charta gondolatával.

Abban a hitben állok fel az asztaltól, hogy egyszer majd átlépve kormányokon, pártokon, napi politikán, a Kárpát - medencei népek önnön kezükbe veszik saját sorsuk alakulását… 
- Botz Domonkos - Pólus Média -