Szőts István filmjeit jellemzi a hagyományokhoz való visszatérés, szülőföldje iránti csodálata, és ennek hűen visszaadott tájképei, melyekhez nem egyszer technikai bravúrt kellett elkövetnie. Próbálja úgy visszaadni a környezetet, ahogy azt ő maga, fiatalkorában megtapasztalta, és amilyennek megszerette. Ennek legmarkánsabb filmje az 1943-ban készült...