A kecskeméti teátrum idei évadának első bemutatója Katona József legismertebb műve, a Bánk bán lesz. Az előadás premierjét ma este láthatja a közönség a Ruszt József Stúdiószínházban.
A Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én mutatja be a Katona József Színház a Bánk bánt. Az idei évad első bemutatója számos meglepetéssel szolgál, többek között azzal, hogy a nézők először láthatják az ismert drámát mai magyar nyelvre fordítva. Az átdolgozott szövegkönyvet Szabó Borbála készítette Cseke Péternek, a teátrum direktorának felkérésére.
A drámaíró születésének 220. évfordulóján Bagó Bertalan rendezésében láthatja a nagyérdemű a Bánk bánt. A darab számos érdekességet tartogat a nézők számára. Egy biztos, az előítéleteinket, konvencióinkat érdemes otthon hagynunk, ugyanis Bagó Bertalan és a Katona József Színház művészei csodát műveltek a színpadon. - Alapvetően nem különbözik maga a mű a korábbi interpretációkhoz képest. Megpróbáltuk lefújni róla a port, ami ráragadt, hogy ezzel közelebb hozzuk az emberekhez, hogy befogadhatóbb legyen a nézők számára. Ha leszedjük róla a ragadványokat és a régmúlt hagyományt, akkor a Bánk Bán ma is friss előadássá válhat – emelte ki Bagó Bertalan.
Katona József drámáját nagyon sokféle feldolgozásban láthattuk már. A rendező szerint van egyfajta elvárás az előadással szemben, valamint pozitív és negatív előítélet egyaránt él a nézőkben. Van, aki szerint rettenetesen unalmas a mai közönség számára ez a darab, míg mások szerint a Bánk bánt csak klasszikus módon lehet színpadra állítani, úgy, ahogyan száz évvel ezelőtt is játszották. - Az a lényeg, hogy annak a pillanatnak megfelelően kell megfogalmaznunk az előadást, amikor játsszuk. De nem csak a Bánk bánra igaz ez, hanem minden másra is. Fel kell szívnunk azt a közeget, amiben élünk, és bele kell szőni a darabba, hogy éppen azt mondja el, ami bennünket feszít. Ettől válik személyessé a színészek, a rendező és a nézők számára is.
Az előadás premierjét szerda este láthatja a közönség a Ruszt József Stúdiószínházban.
Bagó Bertalan elárulta, soha nem gondolt arra, hogy megrendezze a Bánk bánt. Úgy véli, a darabban rejlő egyik legnagyobb nehézség az, hogy nem könnyű megtalálni a kényes egyensúlyt, az irónia és a szentimentális, idejétmúlt, unalmas formanyelv között. - Ez a pengeélen táncolás hatalmas kihívás volt számomra. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok mindent kivált belőlem ez a darab. Az átdolgozott változat könnyebbé teszi a szöveget. Minden dramaturgiai fordulatot megtartunk, mégis így sokkal maibbá vált a darab, a nézők könnyebben megértik a művet. Nálunk a 19. században kevés olyan dráma született, ami a klasszikus értelemben vett nagy mű. Éppen ezért mindig félve nyúlnak hozzá. Sokan talán szentségtörésnek hiszik azt, hogy mi mertünk újítani, de az gondolom, hogy az a fontos, hogy megértjük és élvezzük-e a történetet.
Az új szövegkönyv mellett egy különleges látványvilág is segít abban, hogy a nézők még közelebb kerüljenek a Bánk Bán mondanivalójához. Bagó
Szereposztás
II. Endrét Pál Attila, Gertrudist Danyi Judit, Ottót Orth Péter, Bánk bánt Fazakas Géza, Melindát Zeck Juli alakítja. Petúr bán szerepében Körtvélyessy Zsoltot láthatjuk, Biberach-ot Szemenyei János, Tiborcot Kiss Jenő, Mikhál bánt Szokolai Péter, Simon bánt Farkas Ádám, Izidórát pedig Hajdú Melinda alakítja. A további szerepekben színpadra lép Olasz Csaba Ferenc, Porogi Ádám, Vári János, Józsa Kristóf, Domján Sándor és Erdődi Zsolt.
Bertalan ugyanis egy hófehér, modern, osztott teret álmodott meg, amiben két szinten játszanak a színészek. Ezzel a díszlettel még gördülékenyebbé tette az eseményeket, és lehetővé vált, hogy paralel módon láthassuk az eseményeket. A díszletet és a darab hagyományostól szintén eltérő jelmezeit egyaránt Vereczkei Rita tervezte. A klasszikus Bánk bán előadásokat idéző kosztümökkel csak az előadás elején találkozhatunk, később a mai világunkat idéző jelmezeket viselnek a színészek.
Bagó Bertalan szerint a Bánk bán, mint minden remekmű, ma is aktuális. Katona a magyar lélekről szóló történetet írt, és ez az archetípus ma is ugyanaz, mint akkor, amikor a kecskeméti fiatalember papírra vetette a művet. A drámát mozgató kérdések, feszültségek mind benne vannak a levegőben ma is. - A mű fontos eleme az önirónia. Azt a nemzetet nem lehet megtéveszteni, melynek van öniróniája és humora. Ha dölyfösek és önteltek vagyunk, és önmagunkon nem tudunk nevetni, nem látjuk világosan azt, amiben élünk – hangsúlyozta a rendező.
Bagó Bertalan és a Katona József Színház társulata ma este bebizonyítja, a Bánk bánt nem csupán idejétmúlt, ősrégi hagyományokhoz ragaszkodó rendezésben lehet színre vinni. A teátrum művészeinek előadásában a dráma karakterei sokkal élőbbé, hangsúlyosabbá válnak, mint valaha. A mű iróniája és humora sem bújik meg csendesen a sorok között. Katona József szavai új életre leltek Szabó Borbála szövegkönyve és Bagó Bertalan rendezése által.