Inkább vallásos vagy inkább kulturális esemény a csíksomlyói búcsú? Erre a kérdésre kell válaszolniuk azoknak, akik az UNESCO védettsége alá szeretnék helyezni a zarándoklatot.

Tangó, busójárás, akupunktúra néhány találomra kiválasztott példa az UNESCO védelme alatt álló listából, amelyek a szellemi világörökség részét képezik. Erre a listára kerülhet fel a csíksomlyói búcsú is, miután a román művelődési minisztérium illetékes bizottsága múlt kedden arról döntött, a nemzetközi szervezethez terjeszti fel elfogadásra a magyarság legnagyobb zarándoklatát.

Szakértők szerint nagyobb az esély az elfogadásra, ha a somlyói búcsút nem egyházi, hanem kulturális rendezvényként mutatják be, mint a katolikus keresztény és archaikus népi hagyományok sajátos ötvözetét, amelyet sokévszázados pogány elemek és egészen modern kezdeményezések is átszőnek. A ferencesek ezzel szemben nem értenek egyet azzal, hogy a búcsús keresztaljákkal együtt a napimádás, illetve más, a katolikus egyházhoz nem kötődő jelenségek is UNESCO-védelemben részesüljenek.

Tagadhatatlan, hogy a csíksomlyói búcsún az utóbbi években egyre több olyan csoport is feltűnik, amelyek finoman szólva is távol állnak a katolikus egyház és a ferencesek által bátorított Mária-tisztelettől. Nincs olyan pünkösdi búcsú, ami előtt a kegytemplom vezetői nyíltan vagy burkoltan el ne mondanák: a zarándoklat mindenekelőtt egyházi és lelki esemény, amelyet nem sajátíthat ki sem a csecsebecse-árusok hada, sem más keresztény vagy szélsőséges csoportosulás, nem beszélve a különböző újpogány vallásokról vagy a napimádó táltosokról. Ennek ellenére a búcsú több százezres forgatagában ők is jelen vannak, és szigorúan néprajzi szempontból ugyanúgy részei az eseménynek, mint a Szűzanyához igyekvő keresztalják. Az UNESCO ráadásul a tagállamokkal tart fenn hivatalos kapcsolatot, így az egész folyamatot a román állami szervek fogják felügyelni. Ez azt jelenti, hogy a listára kerülést nem az egyháznak, hanem a művelődési minisztériumnak kell javasolnia és saját belátása szerint megindokolnia.

Kelemen Hunor művelődési miniszter lapunk kérdésére, miszerint vallásos vagy kulturális eseményként készülnek felterjeszteni a búcsút, azt válaszolta, az UNESCO által fontosnak tartott szempontoknak kell megfelelni. Elsősorban kulturális rendezvényként kell bemutatni a búcsút, de a bemutatásból természetesen a vallásos komponens sem hiányozhat magyarázta a Keresztaljának Kelemen Hunor. Hozzátette, a vallásos komponens kidolgozására várhatóan a ferenceseket fogják felkérni, de meglátása szerint az UNESCO-hoz benyújtandó tanulmánynak alapvetően nem vallásos, hanem szakmai alapon kell elkészülnie. A ferencesek próbálják ugyan visszaszorítani a számukra idegen elemeket, de kevés sikerrel utalt az újpogány jelenségekre a miniszter, hozzátéve, hogy az idő sürgetése miatt nem lesz lehetséges minden részletkérdés fölött aprólékos vitát folytatni. Ami a szakmai bizottság összetételét illeti, Kelemen Hunor elmondta, annak tagjait már kinevezte, köztük nem lehet jelen az egyház vagy a ferencesek képviselője.

Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök pillanatnyilag korainak tartotta a további lépésekről való nyilatkozattételt, bár azt elismerte, hogy a definitórium (a ferences rendtartomány vezető szerve) tagjaival folytatott beszélgetések alkalmával több lehetséges forgatókönyv is felmerült. Kérdésünkre, miszerint fontolóra vették-e akár a benyújtott kérvény visszavonását is, a provinciális azt felelte, ez is egyike a lehetséges forgatókönyveknek. Ugyanakkor hozzátette, a cél nem az ilyen végletes megoldások választása, hanem Csíksomlyónak, mint kegyhelynek a védelme és erősítése.
Forrás: keresztalja.ro