Kincses templomok

Grassalkovich Antal, a főúri mecénás példája Gödöllőn

Lábadi Károly, Papházi János,
Gémesi György, Beer Miklós, Pálos Frigyes
és Gönczi Tibor a sajtótájékoztatón 

Grassalkovich Antal főúri mecénásnak állít emléket a Kincses templomok című időszaki kiállítás, mely Gödöllőn nyílt meg 2011. augusztus 5-én a Királyi Kastély impozáns épületében (Rudolf-szárny). Beer Miklós váci megyéspüspök, a kiállítás fővédnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta, Grassalkovich I. Antal különleges példát hagyott ránk, aki Hazája érdekében komoly áldozatot hozva 33 templomot építtetett. Mai társadalmunk tehetősebb emberei vajon követik-e a főúri mecénás példáját? – tette fel a kérdést a megyéspüspök.

– Gödöllő a Barokk év alkalmából emléket állít Mária Terézia királynő 260 évvel ezelőtti gödöllői látogatásának, valamint Grassalkovich I. Antal halálának 200 évfordulója emlékére – mondta Gémesi György, Gödöllő város polgármestere a kiállításmegnyitó előtti sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: – Grassalkovich gróf tudta, hogy a hitélet felvirágoztatása csakis a templomokban zajló hitélet által lendülhet fel.

Pálos Frigyes prépost, őrkanonok, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója Grassalkovich I. Antal életútját vázolta fel az újságírók előtt, rámutatva, hogy a főúri mecénást a piaristák és a jezsuiták nevelték buzgó katolikus hitre, s végrendeletéből tudjuk, hogy egyedülálló templomépítésével vissza akart fizetni valamit abból, amit az egyházától kapott.

Beer Miklós, váci megyéspüspök

Nem felejtette el azt a pártfogást és segélyezést, melyet ifjúkori tanulmányai idején egyháza részéről tapasztalt. Halála után felesége, Klobusitzky Terézia grófnő igazi nagyasszonyként özvegyen és vakon fejezte be férje megkezdett munkáját – hangsúlyozta Pálos Frigyes.

– A barokk főúr korának aranyembere, nagy vagyonából sokmindent fordított a köz javára – jelentette ki Lábadi Károly néprajzkutató, a kiállítás vezető kurátora, aki szerint Grassalkovich rádöbbent arra a fontos felismerésre, hogy az emberek hitének megerősítésére templomokra van szükség. A templomépítő az istenházak építésével arra törekedett, hogy megteremtse az egységes szakrális teret, melyben a hívek feltöltődhetnek, de más célt is szolgált vele: visszaállította a katolikus egyház tekintélyét.

– Grassalkovich I. Antal az Itáliából érkező barokk stílusirányzatot alapul véve kapcsolta be Gödöllőt az építészeti, kulturális véráramba. Ezzel nemcsak gazdasági, hanem művészeti perspektívákat is felvázolt kastély és térsége előtt. A gróf a 33 templom többségét a magyar barokk-rokokó művészet élvonalába tartozó kegytárgyakkal ékesítette – hangsúlyozta Papházi János, a Kastély múzeumi osztályának vezetője, történész-főmuzeológus, a kiállítás kurátora. Rámutatott: – Grassalkovich nemcsak a tárgyiasult művészetet támogatta, hanem a barokk életérzés, a barokk kultusz és a szentek devóciójának terjesztője is volt. Nepomuki Szent János iránti tisztelete például számos településen vált hagyománnyá.

Beer MIklós, Pálos Frigyes
és Gönczi Tibor a sajtótájékoztatón

– A kincstárakban, templomokban, plébániákon, múzeumokban fellelhető műkincsek összegyűjtve először kerülnek bemutatásra a kiállításon, bizonyítva a barokk főúr páratlan művészi ízlését. Gödöllő barokk arcát a pompás kastélyok és templomok sorát építtető Grassalkovich I. Antal formálta és tette fejedelmi személyeket fogadó híres hellyé. Gödöllői kastélya stílust teremtett a magyar építészetben, templomépítőként a katolikus egyház megerősödését szolgálta. Fényes karrierje és gazdag életműve a legjelentősebb barokk főurak között jelöli ki helyét a magyar történelemben – jelentette ki Gönczi Tibor ügyvezető igazgató, az esemény házigazdája.

Mint ismeretes, Mária Terézia az általa alapított Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki Grassalkovich I. Antal grófot a császári udvarhoz fűződő lojális tevékenységéért. A gróf földi maradványait a Johann Georg Dorfmeister által készített barokk síremlék őrzi Máriabesnyőn az altemplomban lévő családi kriptában.

___________

Püspöki palást, arany és selyem hímzéssel

A gödöllői uradalom nagyhatalmú birtokosa, a kisnemesből grófi rangra emelkedett Grassalkovich I. Antal (1694. március 5.–1771. december 1.) fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Vezette a magyar birtokviszonyokat átrendező Újszerzeményi Bizottságot, volt koronaőr, irányította a budai királyi palota építkezéseit, a Magyar Udvari Királyi Kamara elnökeként két évtizedig felelt az ország pénzügyeiért. Elkötelezett hívőként, mint a katolikus egyház mecénása, harminchárom, a magyar barokk építészetet gazdagító templomot építtetett, felújított, berendezéssel látott el. Leghíresebb műve a gödöllői kastély, ahol 1751-ben (augusztus 8-10.) fejedelmi pompával fogadta Mária Terézia (uralk. 1740-1780) királynőt, aki hűséges tanácsadóját, a magyar főúri rendeket is a császári udvar mellé állító bizalmasát tüntette ki háromnapos látogatásával. Grassalkovich – ma is látható - díszes vörösmárvány szobát építtetett a királynő tiszteletére a kastélyban. Az élete utolsó pillanatáig tevékeny gróf művét fia, Grassalkovich II. Antal herceg folytatta a kastély továbbépítésével és a különleges színpadtechnikával működő, kulisszás rendszerű, freskókkal díszített Barokk Színház kialakításával. Az Európában is ritkaságnak számító színház 2003-as felújítása óta látogatható.

A kincses templomok – Grassalkovich Antal a főúri mecénás című időszaki kiállítás 2012. január 29-ig látogatható a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Képek és szöveg: Frigyesy Ágnes