A Ráció Kiadó meghívja Önt Horkay Hörcher Ferenc – Szilágyi Márton (szerk.) Edmund Burke esztétikája és az európai felvilágosodás című kötete 2012. február 9-én (csütörtökön) 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.) tartandó bemutatójára. A kötetet bemutatják Fogarasi György és Margócsy István irodalomtörténészek.

Edmund Burke, a jelentős 18. századi brit politikus és politikai gondolkodó, akit gyakran az angolszász típusú konzervativizmus „atyjaként” emlegetnek, nem ismeretlen a magyar olvasó előtt. Főműve, a Töprengések a francia forradalomról című értekezés 1990-ben jelent meg magyar fordításban. Burke azonban nem kizárólag a politikai filozófia klasszikusa: ifjúkori, 28 éves korában írott műve, a Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően (1757), amely magyarul csak néhány éve olvasható, a felvilágosodás korának esztétikai gondolkodására volt nagy hatással. A könyv újdonsága abban állt, hogy a szerző az antik retorika egyik kulcsfogalmára, a fenségesre alapítva gondolatmenetét, a szép kategóriáját bizonyos fokig zárójelbe téve, egy új művészetelméleti paradigma alapvetését végezte el.

Ez a tanulmánykötet, amely egy néhány éve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarán megrendezett tudományos konferencia eredményeit gondolja tovább, magyar nyelven először ad áttekintést e korszakos mű korabeli jelentőségéről, különböző irányú értelmezéseiről és máig ható aktualitásáról. Nemcsak esztéták vizsgálják és magyarázzák benne Burke gondolkodói teljesítményét, hanem több tudományág perspektívája is megjelenik itt. A fenségesről szóló traktátus szélesebb eszmetörténeti kontextusát is feldolgozzák az egymástól sokszor távol eső tudományágakból és különböző generációkból érkező tudományos kutatók (irodalomtörténészek, eszmetörténészek és filozófusok). Így Burke kapcsán arra is rácsodálkozhat az érdeklődő olvasó, hogy az utóbbi években milyen gyümölcsöző dialógus alakult ki e különböző humántudományos diskurzusok között Magyarországon is, s hogy ennek milyen távlatai lehetnek a 18. századi gyökerű, de mindmáig ható történeti, eszmetörténeti problémák elemzésében.