A magyar lakosság kevesebb mint fele tartja hasznosnak Magyarország uniós tagságát a Századvég Alapítvány januári közvélemény-kutatása szerint; a megkérdezettek többsége elutasítja az integráció további erősítésének lehetőségét.
A Századvég kedden juttatta el az MTI-hez januári közvélemény-kutatásának eredményét, amelyből az derül ki, hogy a lakosság 49 százaléka tartja Magyarország szempontjából előnyösnek az ország uniós tagságát, 38 százaléka inkább hátrányosnak ítéli, további 13 százalékuk pedig nem tudja eldönteni, hogy a tagság előnyös vagy hátrányos.
Az integráció erősítésével kapcsolatban a megkérdezettek egyértelműen elutasítóan nyilatkoztak, mindössze 34 százalékuk gondolta úgy, hogy szorosabbra kell fonni Magyarország és az EU együttműködését, míg 58 százalékuk nem támogatta a további integrációs törekvéseket - állapította meg a Századvég.
Mint fogalmaztak, a magukat baloldalinak vallók az országos átlaghoz képest kevésbé ítélik hátrányosnak (22 százalék) Magyarország uniós tagságát, míg a középen állók és a jobboldali szavazók átlagon felüli mértékben (43 és 44 százalék) azt inkább hátrányosnak gondolják. Az integráció erősítésénél ugyanez a tendencia figyelhető meg: a baloldali szavazók többsége (53 százalék) inkább az integráció erősítése mellett teszi le a voksát, míg a középen állók (60 százalék) és a jobboldaliak (73 százalék) abszolút többsége az együttműködés erősítésével szemben foglal állást - fejtették ki.
A felmérésből kitűnik, hogy a baloldali pártok szavazói jellemzően az országos átlaghoz képest kevésbé tartják hátrányosnak az uniós tagságot (Demokratikus Koalíció 14, LMP 17 és MSZP 29 százalék). A további integrációval kapcsolatban egyedül a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak többsége (67 százalék) vélekedik kedvezően, a többi baloldali vagy liberális párt esetében ez a kérdés inkább megosztottságot okoz. A Fidesz-szavazók 70 százaléka, a Jobbik-szimpatizánsok több mint négyötöde (82 százaléka) véli úgy, hogy Magyarországnak nem kellene tovább mélyítenie az együttműködést az unióval - közölte a Századvég.
A kutatásból az látszik, hogy "az egyre alacsonyabb státuszú megkérdezettek egyre magasabb arányban" vélik inkább hátrányosnak az uniós tagságot: a felső réteg (12 százalék) és a középréteg (32 százalék) az országos átlag alatt marad, a munkások, kétkezi dolgozók (49 százalék) és a szegények, hátrányos helyzetűek (45 százalék) pedig az országos átlag felett ítélik hátrányosnak az EU-tagságot. Ezzel párhuzamosan a munkások, kétkezi dolgozók (65 százalék) és a szegények, hátrányos helyzetűek (69 százalék) utasítják el legnagyobb arányban a további integrációt - tették hozzá.
Az életkor alapján vizsgálva megfigyelték, hogy a legfiatalabbak (18-29 éves) és a legidősebbek (60 év feletti) jellemzően inkább EU-pártiak, mivel a 18-29 évesek 28 százaléka, a 60 év felettiek 30 százaléka véli csak hátrányosnak az EU-tagságot. A 30-60 év közöttieknél már jelentősen magasabb, az országos átlagon felüli az EU "elutasítottsága": a 30-39 évesek 46 százaléka, a 40-49 évesek 51 százaléka és az 50-59 évesek 45 százaléka véli inkább hátrányosnak Magyarország uniós tagságát - mutattak rá.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2012. január 19-23. között, amelyben 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorút kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amelyett az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.