Tegnap megnéztük a Nemzeti Galériában a Hősök, szentek, katonák c. kiállítást, aminek alcíme lehetne: Felesleges kicsinek lennünk. Történelmük szép eseményeit mutatja be nagy festményekkel. Persze, ismerjük őket, de így összeszedve felemelő látvány volt. Ott kapható az Alkotmány díszkiadása is. Azt is megvettem. Gyönyörű könyv, bár 13.500 Ft, de megéri. Aki teheti, nézze meg, és még inkább vegye meg.
Nemcsak az alkotmány szövege, de a régi "alkotmányok" is benne vannak, az Aranybulla, Werbőczy Hármaskönyve, nagyon szép képillusztrációkkal. Az egész könyv, az idézetek, a képek, nagyon szép, és most már értem, miért ugatnak rá annyit.



Az új magyar alkotmány üdítő kivétel "a huszonegyedik század erkölcsi sivatagában", "egy örökségét és önállóságát visszakövetelő, civilizált nemzet szellemi terméke" - veszi védelmébe a Scotland on Sunday című lap szerkesztőségi kommentárban az alaptörvényt. Szerinte Európának példát kellene vennie erről a teljesítményről ahelyett, hogy "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében pácolódik".

Amikor az EU, az ENSZ, a baloldali kommentátorok, Hillary Clinton és mások együttes támadást indítanak, az elég jól jelzi, hogy valaki, valahol különlegeset alkotott. Ez a helyzet a január elsején hatályba lépett magyar alkotmánnyal, amelyet az említettek kórusban ítélnek el - írja a Scotland on Sunday című lap. A jobboldali és unionista beállítottságú skót nemzeti lap, a The Scotsman vasárnapi kiadása szerint a nyugati nemzetek hosszú ideje nem álltak elő ilyen kulturális és intellektuális, morális és egészében véve is nagyszerű teljesítménnyel, mint a magyar alaptörvény.

"A huszonegyedik század erkölcsi sivatagában ijesztő lehet szembesülni a tradicionális értékek, a hazafiság és a szabadság ilyen drágakövével" - lelkesedik kommentárjában az újság, amely Brüsszelnek és Washingtonnak is ad egy jó tanácsot: tanulmányozzák egy kicsit a magyar történelmet, mielőtt felvállalnak egy ilyen "hiábavaló konfrontációt".

A Scotland on Sunday felidézi, hogy a kritikusok szerint a Magyar Köztársaság átnevezése Magyarországra arra utal, hogy veszélybe került a demokrácia. Ez az érv azonban nem állja meg a helyét, miután Magyarországot 1946. február elsején kiáltották ki köztársasággá a kommunisták. A magyar alkotmányosság hagyománya Szent István királyig visszavezethető, akinek koronája a szuverenitás legfőbb szimbóluma.
Összeállította: Polgár Julianna