Idegen szavak Bábel-zavarából

"Idegen szavak Bábel-zavarából / félrevonulva, ím, lelket cserélek / s kezemet szépen összekulcsolom - / Te még megértesz, úgy-e Istenem, / Akkor is, hogyha magyarul beszélek?" (Dsida Jenő - Diákimádság)
S meg értesz akkor is ha románnak neveznek. Megértesz akkor is, ha tudod, hogy egykor egy kenyeret ettünk, azokkal, akik most bájos szédületben, józan részegségben ítélnek felettünk. Trianont nem én kértem, s e nemzet sorsát sem, hogy romának nevezz, s a vétked vétkünkként ródd fel nekem.
Nem mondom, hogy te kellett volna megvédd az országot, azokért kikért fikarcnyi együttérzésed sincsen, de azt sem mondom, hogy a te felelősséged, így rendelte az  Isten. Csak arra kérlek, hogy ne vond a vállad, csak értsd meg apám és nagyapánkat, aki román soha nem tudott, de neked románok, s a románnak bozgorok (hazátlanok). 
Nem akarok itt senkit bántani azzal, hogy nézz körül mi van a fiaddal. Csak arra kérlek, nézd át a múltat. S őseid vére milyen földdé hulltak. S főleg, hogy kik álltak mellettük. 
Imával kezdtem hát imával legyen vége:
"Acélozzad meg két karomnak izmát, / hogy szebb jövendőm piros hajnalán / nagyon erősen megöleljelek, / s kebleden sírjam le a múlt bűnét,  / utolsó Védőm, Istenem, Atyám! " S ezeket a sorokat olvasva ráébredsz hogy valami nincs rendben körülötted. 

Nem megszenvedni Trianont - szerencse és nem kiváltság

Talán így megértjük, miért gyűlöli saját Nemzetét a Magyar! Miért viseli teherként, hogy a Határon túli Magyar, akkor is Magyar, amikor idejön, és nem csak az ősi Magyar Határ mentén. 
Amikor Magyarországiak odajönnek, véleményt alkotnak és kovácsolnak sorsunk felett, Magyarkodnak, ígérgetnek, vendégül látatják magukat, mosolyognak, "szeretnek", ameddig haza nem jönnek... Itthon azt kérdezik, Határon túliak mit keresnek itt, elmondanám, ugyan azt, amit azok, akik ezen a részen születtek mert ez, csak Helyrajzi kérdés...! 
Azon, hogy ki és éppen hol ébredt aznap, amikor Trianon megcsonkította Magyarországot, még ezek a fajgyűlölők is elgondolkodhatnának, hogy, aki itt ébredt, az ne büszkeségként élje meg, hogy itt született, hanem szerencseként! Ami ennél is egyértelműbb, aki így áll saját Nemzetéhez, az nem viseli méltóan a Magyar nevet! Tőlük kell félni.

A fajgyűlölet etológiai gyökerei.

Az ember gyermeke a születés után 5-6 hónapos korában kezdi az idegenektől való félelem jeleit kifejezettebben mutatni.Ezt megelőzően bárkire rámosolyognak aki közelít hozzájuk.A kritik- kus periódusban megváltozik a reakciója,csak a közvetlen csal- ládtagokat fogadják el,az idegenek megjelensére elkerülési reak -cióval reagálnak,néha hisztérikus sírással jelzik a tartózkodásu- kat.Ha az ismeretlen kíméletesen lassan és módszeresen köze- lít hozzájuk hajlandó megbarátkozni vele.Megfigyelték,hogy a gyermek élete folyamán ciklikusan váltakozik az idegen személy megjelenésére adott közeledési,elkerülési viselkedés.Ebből arra következtettek,hogy a gyermekben egyszerre van jelen a megközelítési és az elkerülési vielkedés motivációja ezt ambivalens kétértelmű érzésnek nevezik.Szeretné megközelíteni az idegent,de fél is tőle.A félelmének különböző fokozatai vannak és az anya jelenléte nagymértékben befolyásolja az idegtől való félelmét ,amit későbbi fejlődése során módosít.Megtanulja hogyan kell,milyen rituáléval az idegenek közeledését elfogadni,vagy elutasítani.

Az idegenekkel szembeni általános ambivalencia gyakran csap át idegengyülöletbe.Az emberi faj különösen érzékeny az ideg-nekre és számos viselkedési reakcióval különbözteti meg őket saját csoportjától.A saját és idegen csoportokra adott eltérő reakciókat "etnocentrikus szindrómának "nevezték  el /Csányi(1999)/.

Az idegenektől való félelem idegen szóval a xenofóbia  minden humán kultúrában kimutatható.Az idegentől való félelem felnőt-tekből is kiváltható.akik idegenek jelenlétében igyekeznek érzel-mi állapotukat leplezni.Nagyobb ismeretlen tömegbe kerülve különböző technikákkal kerülik a szemkontaktus felvételét mert az kezdezdetben megszólításra invitál,ha hosszabb úgy agresz-sziót vált ki /belebámult a képembe/.Liftben,villamoson,vagy zsúfolt járművön mindenki igyekszik közömbös területre irányí-tani a figyelmét,hogy ne kelljen "szembesülni "senkivel.

Az idegenekkel szembeni félelem a xenofóbia felnőtt korban is kimutatható és kiváltható.A  felnőttek az idegen jelenlétében igyekeznek érzelmi állapotukat elrejteni,leplezni,nyugodtnak és visszafogottnak tünni.Kialakultak azok a fogások,technikák amelyekkel mások közelségét,vagy pillantását igyekeznek elke-rülni,vagy ellensulyozni.Közismert,hogy néhány másodpercnél hosszabb szemkontaktus megszólításra invitál,ennél hosszabb pedig kifejezetten agresszív hatású/a képembe bámult/ .Nyilvános,zsúfolt helyen ezért különféle módszerrel igyekszik mindenki a tekintetét semleges területre irányítani.

Az idegenekkel szembeni ambivalencia felnőtt társadalomban könnyen válik idegen gyülöletté (rasszizmus,etnikai feszültségek villongások,háborúk)Az emberi faj -mint említettem-különösen érzékeny az idegenek viselkedésére és egy sor viselkedési reakcióval különbözeti meg a más csoporthoz tartozókat a sajátjaitól,amit "etnocentrikus szindrómának" nevezetek el.Csányi (1999)ezt a viselkedésformát , irodalmi adatok alapján ,a következőkben foglalta össze:

Attitűdök és viselkedésformák a saját csoporttal szem- ben:Magukat erkölcsösnek és felsőbbrendűnek érzik.Magukat erősnek tartják.Elfogadják a lopás és gyilkosság elleni szankciót Engedelmeskednek saját csoportjuk hatóságainak.Együttműkö- dnek a saját csoport tagjaival.Ragaszkodnak a saját csoportjuk- hoz.Hajlandók harcolni esetleg meghalni a saját csoportjukért. 

Viselkedésformák az idegen csoporttal szemben:Az idegen csoportot lenézik,erkölcstelennek és alsóbbrendűnek tekintik.Az idegeneket gyengébbnek tartják.Az idegennektől megfelelő szo-ciális távolságot tartanak.Az idegen csoportot gyűlölik.Elfogad-ják az idegen csoporttól való lopást és a gyilkosságot.Nem műk-ködnek együtt az idegen csoport tagjaival.Nem engedelmesked-nek az idegen hatóságoknak.Nem hajlandók az idegen csoport tagjává válni.Nem hajlandók harcolni és meghalni az idegen cso -portért.Háborúban erkölcsösnek tartják az idegen csoport tagjait megölni.Az idegen csoport mint rossz példa áll a gyermeknevelésben,A különböző problémákért az idegen csoportot vádolják. Félnek és nem bíznak az idegen csoport tagjaiban.Csányi szerint az etnikai feszültségekre való hajlam folyamatosan jelen  van a különféle emberi kutúrákban.Megjelenése attól függ,hogy a politikai és a társadalmi viszonyok  kedveznek e a megjelenésének,vagy elnyomják az  etnocentrizmus különböző komponen-seit.Gyakran válik a politika játékszerévé,eszközévé ez az em- beri viselkedési tulajdonság,mint ahogy napjainkban is megfi-gyelhető a Föld különböző régióiban a Balkánon,szomszédaink-nál vagy az Afrikai kontinensen.Bonyolult politikai,vagy gazda- sági helyzetben a politikusok gyakran előveszik az etnikai feszültségeket pl. a kisebbségi problémákat előszeretettel alkal-mazzák saját hibáik leplezésére,vagy a figyelem elterelésére.
Szerzők: 
Dr Gere Tibor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 
Bartalis Éva, a Homoródszentmártoni Zoltán Aladár Művelődési Ház volt igazgatója
Bencze Attila, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy elnöke