Felavatták a Lev Tolsztoj egykori orosz íróról elnevezett sétányt a budapesti Városligetben hétfőn.
Az avatáson Tarlós István főpolgármester a közéleti szereplők, politikusok, diplomaták közös ügyének nevezte azt, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítsék egymás jobb megismerését. Hozzátette: meggyőződése, hogy "van mit tanulnunk egymástól". A városvezető szavai szerint "látszólag egy eddig névtelen sétányt avatunk, ám valójában ezzel a ceremóniával közelebb hozzuk egymáshoz a magyar és az orosz népet".
Tarlós István a világirodalom egyik legnagyobb hatású írójának nevezte Lev Tolsztojt, akinek művei semmit sem veszítettek aktualitásukból az elmúlt több mint száz évben. "Tolsztoj életútja számomra a kíváncsiság, a keresgélés életútja, amely nem hagy elkényelmesedni, és azé a nyitottságé, amely arra ösztönöz: ne hagyjuk befolyásolni magunkat az egyetemes sztereotípiák által" – fogalmazott a főpolgármester. Megjegyezte: a továbbiakban is fontosnak tartja, hogy városvezetőként elősegítse Magyarország és Oroszország kapcsolatainak fejlesztését, és megköszönte az orosz nagykövet partnerségét.
Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövet üdvözölte, hogy Lev Tolsztoj neve megjelenik Budapest térképén. Mint mondta, a Tolsztoj sétány egy újabb "összekötő láncszem" a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokban. Tolsztoj életművét világszerte nagyra becsülik – hangoztatta. Kifejtette: az orosz író azokat az értékeket tartotta fontosnak, amelyek összekötik az embereket, mint amilyen a család, a szeretet, az alkotás és az őszinte kapcsolatok.
A nagykövet kiemelte: Tolsztoj több műve a világirodalom klasszikusai közé tartozik, mint például a Háború és béke, amely Oroszország Napóleon felett aratott győzelmét idézi fel. Az esemény 200. évfordulójára idén emlékeznek – tette hozzá.
Tolsztoj több magyar író és költő munkásságára is nagy hatást tett – fogalmazott a diplomata, példaként említve Babits Mihályt, Gárdonyi Gézát, Ady Endrét, Móra Ferencet és Móricz Zsigmondot. Emlékeztetett: a Háború és béke első magyar fordítása 1886-ban jelent meg – igaz, francia nyelvről –, és a 19. század végén élénk érdeklődés alakult ki Magyarországon az orosz író művei iránt.
Szűcs Olga, a sétány elnevezését kezdeményező Tolsztoj Társaság elnöke az eseményen hangsúlyozta: a sétány avatása a magyar és orosz együttműködés fontos állomása, és remélhetőleg hamarosan az író mellszobrát is elhelyezhetik itt.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) az orosz irodalom és a világirodalom egyik legjelentősebb alkotója, akit minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintenek többek között a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt.
A főpolgármester októberben javasolta, a Fővárosi Közgyűlés pedig december közepén hagyta jóvá, hogy a Városligetben található, a Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő névtelen sétány Lev Tolsztoj nevét vegye fel.