Benyik György, a konferencia szervezője
Beszélgetés Benyik György atyával, a Bibliatudósok konferenciájának szervezőjével
Idén 23. alkalommal rendezik meg a bibliatudósok konferenciáját „Isteni bölcsesség, emberi tapasztalat” címmel Szegeden 2011. szeptember 8-10-e között, melyen ezúttal is számos országból érkeznek előadók a keresztény testvéregyházak képviseletében. Az idei téma: a bölcsesség. Benyik György atyát, a konferencia egyik szervezőjét és megálmodóját arról kérdeztük, mi tesz bölccsé? Az emberi tapasztalat, vagy az Isten?
– A konferencia erre a kérdésre nem fog egységes választ adni, hanem az egyes előadók különböző oldalról közelítik meg a témát. Az Ószövetségben számos kevésbé ismert könyv foglalkozik a bölcsességgel, például a hiúságok hiúsága „minden csak hiúság” (lat. „Vanitatum vanitas et omnium vanitas”) a Prédikátor Könyvéből való. A Példabeszédek Könyvét pedig latin fordításban „ecclesiastes”-nek nevezik, amely szó a latin „ecclesia” (=egyház) szóra utal, amely a könyv korai keresztény használatának jele.
– Miért fontos a generációk párbeszéde? Kit érdekel az atyák bölcsessége?
– Az Ószövetségi bölcsességi irodalom éppen azért született, hogy a generációk egymásnak adják át a megélt élettapasztalataikat. Ezeket a tapasztalatokat igen korán az állami vezetőknek, köztisztviselőknek és család- és törzsi vezetőknek szinte kötelező olvasmányként oktatták. Vagyis a bölcsességi irodalom az antik zsidó és keresztény társadalom alapvető információi közé tartozott, és nem csak ünnepi beszédekben idézték bölcs gondolatait.
– Ki érti meg Isten bölcsességét? – számtalan kérdést tehetünk fel magunknak és kortársainknak. György atya, aki immár 23 éve szervezője a Biblikus konferenciának, milyen válaszokat adna ezekre a kérdésekre?
– A konferenciánk díszelőadója Ulrich Luz professzor azt a zsidó vallástörténeti folyamatot boncolgatja, miszerint Jahve bölcsessége már a teremtésnél segédkezett a teremtett dolgok létrehozásában, ezért megelőzte a teremtést, és ezt a bölcsességet a keresztények Jézus Krisztusra alkalmazták. Ez lett a Názáreti Jézus megistenítésének első lépése a János evangélium prológusában, és ezért nevezték a Názáreti Jézust Jahve megszemélyesített bölcsességének, amely a zsidó-keresztényeket és a zsinagógalátogatókat radikálisan elkülönítette egymástól.
– Kérem, idézze fel a XXIII. Biblikus konferencia történetét! Ki(k) és mi célból hozták létre a tanácskozást?
– A konferencia alapítói között volt Gál Ferenc (főiskolánk névadója), és számos budapesti professzor, akik Szegedre jöttek, hogy az én tanszékem közreműködésével egy új bibliakutatói programot indítsanak el. Szerencsénkre Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, korábbi biblikus - aki disszertációját a Prédikátor Könyvéről írta –, a helyi püspök mellett a Szegedi Biblikus Konferencia védnökségét vállalta. Ezzel ez a kutatói program automatikusan magához vonzotta a Kárpát-medencében az összes történelmi egyház teológiáján biblikumot tanító professzorok teljes körét. Talán ez is oka annak, hogy ezt a szokatlan kezdeményezést az egyházi sajtó is támogatta, és a sokasodó civil teológusok, az egyházmegyés papok és lelkészek is továbbképzésnek tekintették a szegedi biblikus eszmecserét, és igen szívesen látogatták azt.
Joachim Gnilka professzor, a Pápai Biblikus Bizottság tagja felkarolta konferenciánkat, és sokat tett annak nemzetközi elismertetéséért. Példája nyomán számos kutató – az akkor még „nyugati” egyetemekről – látogatott Szegedre, és vett részt a konferencián. Az elmúlt 23 évben 3105-en látogatták a konferenciánkat, 230 előadás hangzott el, 20 kötetet jelentettünk meg az előadások nyomán, és 123 professzor érkezett külföldről, hogy magyar kollégáival teológiai disputát folytasson. Így lett a szegedi, immár nemzetközi, Biblikus Konferencia Európa-hírűvé.
Mára nyugati kollégáink elismerik, az évenkénti Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia a volt kelet-európai országok legnagyobb méretű, rendszeres tudományos eszmecseréje a bibliatudomány területén.
– Tudomásom szerint Magyarországon ez az egyetlen, kifejezetten bibliatudománnyal foglalkozó, minden évben megrendezésre kerülő konferencia. Értéke ezért is kiemelkedő. Honnan érkeznek előadók a konferenciára?
– A Kárpád-medence minden országa képviselteti magát. Sőt jelen konferenciánkon Szófiától Krakkóig, Münchentől Japánig 13 különböző országból érkeznek előadók. Ezek nemcsak földrajzi távolságot jelentenek, hanem kulturális és gondolkodásbeli különbségeket is, amelyek mindig érdekes vitákat eredményeznek Szegeden.
– S kik ülnek a hallgatóság soraiban?
– A hallgatóság is a Kárpát-medencéből érkezik, és igen sok a szórványmagyar, akik egymással is párbeszédet folytatnak annak ellenére, hogy a legtöbbnek van alapvető teológiai képzettsége. De nyitott szellemű kulturális újságírók is szívesen látogatják konferenciánkat, hiszen a média munkatársai sok esetben szenvednek attól, hogy nincs megfelelő teológiai ismeretük a vallási újdonságok közvetítésére. Ez számunkra azt a feladatot jelenti, hogy évenként olyan előadókat hívjunk meg, akik magas képzettségük ellenére is képesek közérthetően beszélni a hallgatósághoz.
Frigyesy Ágnes