Műépítészek, belsőépítészek, épületrestaurálók szakmai zarándokhelye lehet ez a hercegi fészek a maga melegével, az innen szétsugárzó ízlésvilággal.
Zalánpataki portát mondok és nem vendégházat, nem hétvégi házat, ideiglenes hercegi szálláshelyet vagy ehhez hasonlót. A parasztház megnevezést meg teljességgel kerülöm - Székelyföldön vagyunk, ahol a paraszt szónak egészen más a hangulata, mint a köznyelvben. Szóval Károly herceg zalánpataki portájáról beszélek, mert a téglából rakott, galambdúcos nagykapu s az ágból fonott kerítés mögött az egykori falusi élet minden portára való és erre jellemző építményét megtaláljuk. Van itt félemeletes tornácos nagyház, benne belső szoba, konyha, a tornác alatt télire tárolt kurtafa, a háztól tisztes távolságra nyári konyha – sütő -, hogy azok egymástól tüzet ne foghassanak, sütőkemence, istálló és csűr, vendéglátásra berendezett zalánpataki öregházak, zöldségeskert, a porta frontján a belső épületegyüttest erődszerűen együvé ölelő, az egész birtoktestet védő rusztikus kőkerítés...
Az épületek az egykori Zalánpatak hangulatát idézik. Nem fotózni-filmezni való díszletként ágálnak, itt nincs Patyomkin-fal, semmi sem tűnik mesterkélt utánzatnak, régi időket idéző díszletnek, itt minden rusztikus és természetes, semmi sem ideiglenes, hanem az örökkévalóságnak való, erőt, egyéniséget sugárzó. Ezt a nagy formák, a porta belső tagolása és a részletek tökéletes egybehangolása teszi. Itt a Zalánpatakra, de az egész Erdővidékre jellemző villás farkú baconi cserép a tetőfedő, még a kőkerítést is ez borítja, és ennek is minden darabja gondosan összeválogatott, patinázását a százéves vagy ennél is hosszabb szolgálat végezte el a régi házak, csűrök fedőanyagaként. A cserefából bárddal faragott vakolatlan épületfalak az erő, a tartósság, kötésük ácsolata az egymáshoz kapaszkodás, a kötődés szimbólumai is, de elsődleges szerepük az épületek összefogása, az erő kifejezése.
Az épületeket egymáshoz fűző természetes kőlapokkal fedett ösvények kapcsolják össze, a köztük lévő pázsittal borított felületek zöld szőnyegként egyediesítik és emelik ki az épületgerendák barnáját, a tégla és a cseréptető pirosát, s az egész együttest keretbe fogja az utánozhatatlan szépségű, erdős bokros táj. És hogy a hercegi porta életet, élhetőséget lehelő kisugárzása még természetesebb legyen, régi vágású gyümölcsfák, diófa terebélyesedik az udvaron.
S hogy a háttérzene is helyi és eredeti legyen, kis csermely szalad végig a portán, a tisztaság és egészség forrása, az árok fölött keményfából faragott és ácsolt hidak ívelnek át. A házak falára a futóvirágok számára faragatlan ágakból összeállított rácsozat simul, amely a kőkerítés folytatásaként kialakított ágból fonott erdei kerítéssel harmonizál.
Annyira természetes minden, hogy ha ellépsz a sütőkemence előtt, érzed a frissen levert héjú pityókás kenyér illatát.
A harmónia tökéletes.
„Románia legjobb exportterméke Erdély...”
Én ezt tartom a zalánpataki hercegi porta legfőbb értékének. Minta és modell arra nézvést, hogy a régi épületek felújítását, a porta átrendezését milyen aprólékos gondossággal kell elvégezni a felhasznált cseréptől vagy zsindelytől a cserefagerendáig, a falusi házba beépített faragott karzatig, ahonnan a nagyszobában zajló eseményeket – az életet, a mulatókat, a táncot – lehetett szemlélve gyönyörködni.
Műépítészek, belsőépítészek, épületrestaurálók szakmai zarándokhelye lehet ez a hercegi fészek a maga melegével, az innen szétsugárzó ízlésvilággal.
A Károly herceg portája mintaként szolgálhat azok számára, akik Zalánpatakán régi portáikat rendbe óhajtják és rendbe tudják rakatni, hétvégi házat vásárolnak, de az egykori élet ma is élhető újrateremtésének ennél sokkal nagyobb a kontinentális méretű kisugárzása, hisz itt gróf Kálnoky Tibor és Anna asszony ügyködésének, ízlésének, hagyománymentésének köszönhetően a porta a háromszéki lovas túrák egyik fontos bázisa, amelyen, rendszerint messziről érkező vendégek vesznek részt, akik az itteni élményt magukkal viszik és azt tovább sugározzák.
Fazakas Csillától, a porta mindenesétől tudjuk, aki bennünket az utcai bámészkodásból kimozdítva az épületek külsejét mutatva, ezek belsejébe is elvezetett. Az is tőle tudjuk, hogy gróf Kálnoky Tibor és Anna asszony, mikor kiszemelik az itt felépítendő házakat, antik bútort, háztartási eszközöket, szerszámokat keresnek, akkor minden esetben konzultálnak Károly herceggel. Arra is gondosan vigyáznak, hogy a porta minden szegelete ne muzeális gyűjtemény, ne kiállítás legyen, hanem az arányosság, lakhatóság és életszerűség lehelete lengje be.
A pihenő- és szálláshelyül szolgáló épületek bútorzata többnyire míves, antik tárgy, csak a fürdőszobák kényelme angolosan mai, de az épületbelsőben is jól megfér egymás mellett a székelyföldi falusi ház tálasa a plüssbevonatú karosszékkel, vagy a porcellán, festett burájú függőlámpa a kredenccel. Ebben az épületbelső együttesben nemcsak megfér, hanem egymást kiegészíti a vidéki falusi ember és a módosabb birtokos ízlésvilága, mint ahogyan ez a valóéletben is mindig jelen volt, és általánosabb volt, mint az arisztokratikus elkülönülés.
Egyébként élő legendák keringenek Károly herceg és Kálnoky gróf, az egész család és rokoni kör közvetlenségéről, arról, hogy Wells hercege, amikor a zalánpataki portán tartózkodik mindig szóba elegyedik a mesteremberekkel, de nemcsak itt, fényképével és kézjegyével, no meg anyagi támogatásának jeleivel a kisbaconi régi malomban is találkozhattam.
Károly herceg zalánpataki portája és – főleg – személyisége Erdély szellemiségének egyik leghatékonyabb hírvivője. A Transylvania Authentica Alapítvány létrehozójaként az erdélyi gazdák egyik legelkötelezettebb és legönzetlenebb támogatója, a herceg anyagi támogatásával lepusztult erdélyi szász településeket raktak rendbe, újítottak fel. Nem véletlenül mondta egyik erdélyi látogatása alkalmával, hogy Románia legjobb exportterméke Erdély.
Sylvester Lajos (gondola.hu)