A Blikk ma megjelent cikkében valótlanságokat állít és sugalmaz, melyek kapcsán a jogi lépéseken túl a sajtó korrekt tájékoztatása érdekében a BKK ezúton közli – az egyébként a Blikkel is a tegnapi napon megosztott – álláspontját.

  1. A BKK Zrt. végítést senkinek nem fizetett alapítása óta, éppen ezért a BKV korábbi végkielégítési gyakorlatával a BKK-t vagy Vitézy Dávidot párhuzamba állítani nem más, mint szándékos lejárató akció, amely mögött nyilván jól megfontolt érdekek húzódnak, hiszen a Blikk és Vajta Zoltán újságíró sokadik alkalommal közöl lejárató szándékú és a valósággal köszönőviszonyban sem lévő cikkeket a BKK-val kapcsolatban.
  2. A megszűnt BKSZ Kft. döntéseire a BKK nincs és nem volt hatással, sem a BKK-nál dolgozó vezetők személyükben, sem Vitézy Dávid, sem a BKK társaságként nem bírt döntési jogosultsággal a BKSZ ügyeit illetően. A BKSZ Kft. döntéseit a cég három tulajdonosából álló, egyenlő szavazati aránnyal bíró taggyűlés hozta, ahova a tulajdonosi képviselőket a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), Pest Megye Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat delegálta.
  3. A BKSZ végelszámolását a három tulajdonos döntötte el, a társaság feladatait csak részben vette át a BKK. A társaság végelszámolása nyomán elbocsátott dolgozók egy része, 5 fő valóban ma a BKK-nál dolgozik, a BKSZ-nél végzett munkájuktól azonban eltérő munkakörben. Új munkahelyükön a BKSZ-nél biztosított juttatásokat nem kaphatták meg, mivel a Fővárosi Önkormányzat bérpolitikai irányelveit a BKK szigorúan érvényesíti. Ennek nyomán azon dolgozók, akik ezt elfogadták, összesen évente több mint 12 millió forinttal kevesebb juttatást kapnak, mint korábbi munkahelyükön.
  4. A BKSZ és a BKK között munkáltatói jogutódlásra három okból sem kerülhetett sor:
    • A BKSZ-től nem került átadásra szervezeti egység vagy ehhez tartozó feladat a BKK részére, illetve nem is azonos munkakörbe kerültek a dolgozók, ezáltal a munkáltatói jogutódlás jogszabályi feltételei nem állnak fenn;
    • Ha munkáltatói jogutódlás történt volna, akkor a korábbi juttatásokat kellett volna fenntartani, mely a BKK-nál egyrészt a bérpolitikai irányelvek megsértését, másrészt a mai állapothoz képest évente 12 millió forint többletkiadást jelentett volna;
    • A munkáltatói jogutódlásnak feltétele mindkét társaság akarata, vagy jogszabályi rendelkezés, viszont ezügyben ilyen körülmények nem álltak fenn.
A BKSZ 2011. május 16-i taggyűlését követően a társaság akkori ügyvezetője (későbbi végelszámolója)  eltérő tulajdonosi szándék és lehetőség híján kezdeményezte a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését.
Ez természetesen azzal járt, hogy az érintett munkavállalók számára végkielégítést és a munkaviszony megszűnése esetére előírt egyéb járandóságokat ki kellett fizetni. A BKSZ végelszámolója jelezte, hogy ezek után a kollégák a piacon fognak állást keresni. A BKK abban az időszakban építette ki az fejlesztési igazgatóságát, így – mivel ismert, jó szakemberekről volt szó – fogadta jelentkezésüket és aki elfogadta az alacsonyabb bért, azokat felvette. A tárgyalások végén 5 kollégának tettünk ajánlatot, akik ezt el is fogadták. A belépések 2011. júliusában történtek.

Az alábbi táblázat hasonlítja össze a BKSZ-es kollégák eredeti éves összes bérköltségét (járulék nélkül) és a BKK által fizetett bért.


Éves összes bruttó bér
Éves prémium
Egyéb juttattatások (cafeteria, éves)
Gépkocsi-használat
BKSZ
25 860 000
14 301 780
3 900 000
1 főnek járt
BKK
26 880 000
4 368 000
2 376 000
Senkinek sem jár
Eltérés
+ 1 020 000
- 9 933 780
- 1 524 000



A táblázat alapján a szakembereket átlagosan 23,7% éves bérre vetített csökkenéssel vettük fel, amivel a megtakarítás egy év alatt – a gépkocsi költségét is figyelembe véve – meghaladja a 12 millió forintot. Ha munkáltatói jogutódlás történt volna, ez nem lett volna elérhető, tehát a végkielégítések összegét ezzel a megtakarítással érdemes összevetni. A BKSZ által kifizetett végkielégítések összegére vonatkozó pontos összeget a BKSZ tudja megmondani, de információnk szerint ez 8 millió forint alatt maradt, ráadásul a BKSZ végelszámolásának költségeit a Magyar Állam és a Főváros 50-50 százalékos megosztásban fizette. A Fővárosi Önkormányzat szempontjából tehát a 4 millió forintos egyszeri kiadás áll szemben jogutódlás esetén a 12 milliós tartós, éves kiadással, mely alapján a kifizetett végkielégítések összesen 4 hónap alatt megtérülnek. A BKK szempontjából még egyértelműbb a helyzet: a társaságnak és Vitézy Dávid vezérigazgatónak a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és a bérpolitikai irányelvek betartása mellett nem volt más lehetősége, minthogy  a 12 milliós extrakiadással járó, egyébként az azonos munkakör híján ez esetben jogszabályi háttérrel sem rendelkező jogutódlást ne fogadja el.

A fentiek alapján tehát egyértelműen látszik, hogy a BKSZ végelszámolása nyomán kifizetett végkielégítésekhez a BKK-nak és a BKK vezetőjének nincs köze, ugyanakkor a BKSZ végelszámolásához kapcsolódó döntések a BKK és a Fővárosi Önkormányzat szempontjából is megtakarítást eredményeztek. A Blikk a részletek ismerete ellenére megírt rosszindulatú, a korábbi, személyenként soktízmilliós BKV-s végkielégítésekkel a fentieket párhuzamba állító cikkének állításait egyértelműen cáfoljuk és visszautasítjuk.

Budapest, 2011. szeptember 1.
Budapesti Közlekedési Központ

Közreadta: Polgár Julianna
(szerkesztő-riporter - Duna TV, MTI, MTVA - konyvtar@dunatv.hu;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; POLUS ONLINE - lillatti8@gmail.com)